l. Kisebb prelátusok.
az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye az Iser és vasútt mellett, (1890) 3055 cseh lak., pamutfonással és szövéssel, a Rohan hercegi család kastélyával.
(más nevei Colombier, Chevrier, Goulu blanc), francia, főleg Girondeban ültetett, hires, fehér bort adó szőllőfajta, mely hazánkban mint a Sauvignon társa leginkább Erdélyben és Neszmély vidékén van elterjedve. Fürtje középnagy, gúlaalaku, kissé laza, hosszu nyelü; bogyói középnagyok, zöldesek. Érése közepes.
l. Semen.
(lat.), máskép alumnaticum, a püspöktől kivethető adónem, melynek jövedelme szemináriumok alapítására s fentartására szolgál. Hazánkban a S. nem létezik.
sémi nyelvek, l. Semita nyelvek.
(gör.-lat.), az orvostanban a betegségek tüneteiről szóló tan, l. Kórjel.
Assziriának mesés királyasszonya, kinek egész élete magán viseli a mondaszerüség bélyegét. Állítólag Derketo (l. Astarte) istenasszony gyermeke volt, akit el akartak pusztítani, de aki csodásan megmenekülvén, eleinte Onnesnek, Szíria helytartójának, majd Ninus királynak felesége és utóda lett. Mint királynő épp ugy kitünt építkezései (S. függő kerjei Babilonban, l. Khaldea), mint hadjáratai és bujálkodással párosult kegyetlensége által. Mindazokat, akik szerelmét élvezték, megölette. Egymásután alázta meg Egyiptomot, Libiát és Etiopiát, de Indiában vereséget szenvedett, ugy hogy alig tudott menekülni. Mikor aztán látta, hogy saját fia Ninyas életére tör, galamb képében eltünt és azontúl népe imádta. Eddig a monda, melyből csak annyi igaz, hogy S. tényleg asszir istenség volt, egy személyben lévén védőasszonya a harci dicsőségnek és szerelmi kéjnek és mellékalakja Astarténak vagy Istarnak. V. ö. Lenormant, La légende de S. (Brüsszel 1873). - Észak S.-a névvel ruházták fel hizelgő kortársak (különösen Voltaire és Diderot) II. Katalin orosz császárnőt.
(lat.), eredetileg római rézpénz, az as-nak fele = 6 uncia, Konstantin császár ideje óta az arany solidusnak fele. L. Érmek.
l. Semita nyelvek és Antisemiták.