valamely jogcselekménynek teljes érvénytelensége, ugy hogy az jogilag nem létezőnek, meg nem történtnek tekintendő. Ha valamely jogcselekmény csak részben semmis, a nem semmis részek érvényesek, mert «utile per inutile non vitiatur». A feltétlen (abszolut) S.-től különbözik a viszonylagos (relativ) S., vagyis megtámadhatóság (rescindibilitus). Itt a jogcselekmény önmagában érvényes, de az ügyfeleknek egyike annak birói érvénytelenné nyilvánítását követelheti, p. megtévesztés alapján.
(querela nullitatis), jogorvoslat, amellyel a törvényben megengedett semmiségi okok érvényesíthetők. Különbség van az anyagi és az alaki semmiségi okok között; amazok az anyagi törvénynek, emezek az eljárás lényeges szabályainak megsértésében állanak. Alaki semmiségi okok miatt semmis eljárás megsemmisítendő s új eljárásnak van helye és pedig az előbb eljárt vagy a legfőbb biróságtól kijelölendő más biróság előtt. Anyagi semmiségi okok esetében két rendszer ismeretes. Az egyik rendszer szerint a semmítő biróság tisztán semmítő hatáskörrel bir, vagyis az anyagi törvénybe ütköző határozatot megsemmisíti, s a biróságot új határozathozatalra utasítja, de maga érdemben soha nem határozhat, vagy ellenkezőleg a megsemmisítés mellett az ügyet érdemileg is eldöntheti. Bizonyos esetekben az alaki semmiségi okok miatt használt S. folytán is megteheti. Az egyszerüség s az eljárás gyorsasága érdekében az utóbbi rendszer előnyei tagadhatatlanok.
l. Semmiségi panasz.
(cour de cassation), az a legfőbb biróság, mely érdemileg nem határoz, hanem ha a megtámadott határozatot az elkövetett törvénysértés miatt megsemmisíti, új eljárást rendel. Nálunk az 1868-oki LIV. t.-c. szerint a m. kir. Kuria egyik osztálya az érdemleges kérdésekben mint harmadfolyamodásu itélőszék, egy külön osztálya pedig semmiségi esetekben mint S. járt el. s ez a harmadbirósági eljárásból felmerült semmiségi panaszok felett az elnökön kivül legalább 10 szavazó tagból álló tanácsban határoz. A S.-i osztályt az 1881-iki LIX. t.-c. megszüntette, rendelvén, hogy a legfőbb birói hatóságot a m. királyi Kuria gyakorolja.
község Varasd vármegye zlatari j.-ban, (1891) 2263 horvát lakossal.
(állat), l. Kahao.
olasz festő, l. Franco.
görög költő, l. Simonides.
itáliai isten, l. Dius Fidius.
1. község Belovár-Kőrös vármegye gjurgjevaci j.-ban, (1891) 1316 horvát lakossal. - 2. S., község Varas vármegye varasdi j.-ban, (1891) 1332 horvát lakossal.