l. Sir Ali.
kereskedésbeli neve egy nagyobbfajta nyers tajtékkőnek, amelyből 25-40 darab fér 74 cm. hosszu, 18 cm. széles és 37 cm. mély ládába.
l. Szrirampur.
Seringapatam, l. Szrirangapatan.
(ejtsd: szerao) Matild, olasz regényirónő, szül. Patrasban 1856 márc. 7. Sokáig élt Rómában, férjhez ment Scarfoglio Eduárdhoz és megalapította vele a Coriere di Roma-t Majd Nápolyba ment, hol a Corriere di Napoli címü lapot szerkesztette. Regényei és novellái, melyek a való életre irányuló éles megfigyeléssel, eredeti helyzeteikkel és lénk stilusukkal tünnek ki, nagy tetszést arattak. Főbb művei: Il ventre di Napoli, La conquista di Roma (Firenze 1885); Fantasia; Vita e avventure di Riccardo Joanna (magyarra fordította Ny. J., Budapest 1894); All' erta sentinella, Fior di passione (1883); Cuore infermo (2. kiad. Turin 1883). Magyarul megjelentek: Ábrándok, fordította Zempléni P., Gyula (Budapest 1892, Ország-Világ); Isten hozzád szerelem, fordította Tóth Béla (Budapest 1891); Bűn és büntetés, fordította Gauss Viktor (u. o. 1897).
1086. Szt. László udvari káplánja, utóbb esztergomi érsek volt Kálmán király idejében. Ő adta össze 1097. Kálmán királyt Buzillával Székesfehérvárott. 1099. részt vett a Kálmán király és II. Bretiszláv cseh herceg közt kötött béketárgyalásokban s Esztergomban Bretiszláv kérésére 1099 jun. 11. pappá szentelte prágai Cosmast, a történetirót s a prágai püspökké kiszemelt Hermannt. Ugyanakkor a magyarországi papsággal zsinatot tartott. (Végzéseit közli Batthyány, Leges eccl. II. 130. s köv. old.) Albricus neki ajánlta Kálmán király törvényeinek gyüjteményét, melynek szerkesztésével ezt a házi papját különben is S. bizta meg. 1103. kibékítette a veszprémi püspököt és a pannonhalmi apátot. Meghalt. 1104.
svéd-norvég érdemrend. Állítólag I. Magnus király alapította 1260. v. 1285. 1336-ban már fennállt. I. Frigyes király 1748 ápr. 28. megújította, 1798 nov. 26. IV. Gusztáv Adolf, 1814 jul. 9. XIII. Károly új alapszabályokat adott neki. Egy osztályu. Jelvénye nyolcágu aranyszegélyü fehérzománcos kereszt, csúcsain arany golyókkal, középpaizsa csúcsán álló sötétkék négyszög, mely 4 arany angyalfejjel s ugyanannyi patriárkakereszttel van körülvéve. A középpaizsban három ezüstszög felett I. H. S. három aranykoronától kisérve. Hátlapján F. R. S. monogramm. Szalagja világoskék, melyen a jelvényt a jobb vállon át a bal oldalon hordják. A rendnek különböző öltözete is van.
(Sarapis), egyiptomi isten, kinek képét, a monda szerint, Ptolemaios Lagi uralkodása alatt a pontuis Sinopéból Alexandriába vitték, ahol azután kultuszának főhelye támadt. Nem tudni, hogy mi szolgáltatott okot erre a mitoszra, mert valósággal S. nem idegen istenség, hanem már II. Ramses korában nagy tiszteletben állott, és egyiptomi neve: Osar-Apisz (azaz Osiris-Apis), az Orisisszé vált szent Apis bikát jelenti, aki Ré napisten helyébe a görög-egyiptomi Ptolemaiosok birodalmának nemzeti istensége lett. Valamint az egyiptomiak S.-t Rével és Osirisszel azonosították, ugy a görögök Heliosszal, Zeusszel és Hadesszel. Istentiszteletéhez különböző misztériumok fűzödtek; templomai voltak egész Egyiptomban, fő szentélye azonban Memfiszben, amely a Serapeum neve alatt ismeretes. Alapjait kiásta Mariette 1850. Szakkara mellett. Számos feliratai különösen a kronologia számára fontosak. Egy görög papirusz kideríti, hogy később ott pogány barátok éltek elszigetelten a világtól. Alexandriából elterjedt S. kultusza, melyet többnyire az Isis kultuszával egyesítettek, Itáliába és Görögországba is. A római kormány többször fellépett ezen kultusz túltengése ellen.
olasz város, l. Vittorio.
(ejtsd: szeravecca, Serravezza), község Lucca olasz tartományban, a S. folyócska és vasút mellett, (1881) 9326 lak., márványbányákkal, amelyeket 1517. X. Leo pápa megbizásából Michelangelo nyitott meg.