Sarolta, operett-énekesnő, szül. Hatvanban 1869. Kiképeztetését a szinművészeti akadémián nyerte, honnan 1885. a kolozsvári nemzeti szinházhoz szerződött. 1889-től 1891-ig a budapesti népszinház tagja volt; ekkor a berlini Friedrich-Wilhelmstädter Theaterhez szerződött. Innen még ugyanazon év őszén magyarországi művészi körútja után Krecsányi szintársulatához szerződött. Bájos hangja s kedves megjelenésével mindenütt kedveltje volt a közönségnek. Férjhez meg 1895 tavaszán Hoor Mór (l. o.) műegyetemi tanárhoz.
(növ., series), a növényrendszertanban a rend (ordo) és alosztály (subclassis) közé ékelt fokozat, különösen a gazdagon tagosodó növények között. Ilyen p. a barkás viráguak, a kétsziküek lepleseinek alosztályában. S. a hadászatban, l. Hadsereg és Honvédség.
l. Seregélyfélék.
nagyközség Fejér vármegye székesfehérvári j.-ban, (1891) 4019 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Sturnidae), az éneklő verébalkatu madarak egyik családja. Csőrük olyan hosszu mint fejök, vagy ennél is hosszabb, egyenes, vagy kissé hajlott. Orrlyukaik tollasak. Középhosszuságu szárnyuk hegyes, 10 első rendü evezőtollal, melyek közül az első nagyon rövid. Egyenes farkuk középhosszuságu. Mintegy 125 faja ismeretes, melyek az óvilágrészek jellemző állatjai. Többnyire csoportosan találhatók, rovarokkal, meg növényi részekkel táplálkoznak. Hazánkban két faj található, amelyek közül is az egyik, a rózsaszinü seregély vagy sáska madár, vándor madár. A közönséges seregély (Sturnus vulgaris L.) szine fekete-acélkék, zöld és sárga foltokkal tarkázva. Erdőkben, faodukban fészkel. Tojása halványzöld szinü. Fészeklakó. Igen élénk és vidám madár, mely fogságban könnyen megszelidül és megtanulja még az emberi hangokat is utánozni. Hossza 22, szárnyh. 10, farkh. 7 cm. Előfordul egész Európában. Hazánkban tavasztól őszig található. Szép tollazatu rokonai a dísz-seregélyek (Lamprocolius, Lamprotorius stb.), melyek leginkább Afrikában élnek.
(ejtsd: szerennyo), város Milano olasz tartományban, 10 km.-nyire Monzától, vasút mellett, (1881) 7850 lak., selyemfonással és szövéssel, butorgyártással.
(ném. Armee-Körper), ide tartoznak a dandárok, hadosztályok és a hadtestek.
l. Bántalom, Feléntuli sérelem és Gravamen.
orosz nemesi család. Tagjai közül említendők: Fedor Ivanovics, orosz hadvezér és követ, megh. 1650. - Vaszilij Borisovics, hadvezér, kit Lubomorski lengyel tábornok elfogott és Krim khánjának kiszolgáltatott. Megh. 1690., 20 évi fogság után. - Boris Petrovics, tábornok (1652-1719), Nagy Péter cár hű és szerencsés hadvezére, ki különösen a Riga és Poltava mellett vívott csatákban tünt ki. 1706-ban a grófi rangot kapta. Levelezését a cárra kiadta fia Péter gróf (Szt.-Pétervár 1774-89, 5 köt.). - Miklós Petrovics, S. gróf (1751-1809) a nevét viselő moszkvai kórház alapítója. V. ö. Barszukov. A S.-család (oroszul, Szt.-Pétervár 1881-88, 5 köt.).
La, 1. vidék Badajoz spanyol tartomány K-i részében, a Guadianától D-re. Az átlag 650 m. magas, csaknem kerek alaku, 45 km. széles és hegyektől körülfogott fensíkot a Zujar, a Guadiana mellékvize öntözi; 18 város és 4 falu (a fő helye Villanueva de la S.) van rajta. A mór háboruk alatt az alcantara lovagrendnek volt tulajdona, amely rajta néhány erősséget is épített. - 2. S., chilei város, l. Coquimbo.