l. Szerenád.
l. Fenség.
(lat.) a. m. derültség.
-család (kis-serényi nemes és gróf). András, Nagy Lajos királyunknak a zárai csatában 1345. elvérzett jeles vitéze volt, kinek emlékét a király kegyelete Székesfejérváron egy sírkővel örökítette meg. - Ferenc deák (literatus), II. Lajos király alkincstábornoka, aki 1518. testvéreivel együtt nemességet nyert, 1531. a pozsonyi kamara tanácsosa, 1538-42. királyi adószedő. - Mihály 1592. Fülek és Szendrő kapitánya, 1586 jun. 25. Prágában bárói rangot nyert. Megh. 1600 körül. - Testvére Imre a morvaországi Swiettau, Banau, Wolachowitz jószágokat szerezte. 27 éves korában esett el a török ellen vívott balassagyarmati csatában 1626 jul. 17. - Gábor megszerezte a szintén Morvaországban levő Neuswiettau, Millotitz, Kunewald, Zlin és Lomnitz uradalmakat, udvari tanácsos és morvaországi tartományi kapitány volt, 1656 ápr. 7. grófi rangra emeltetett, megh. 1664. - János Károly csász. és kir. kamarás, udvari és valóságos belő titkos tanácsos, altábornagy, ezredtulajdonos, a hadi tanács elnöke, müncheni várparancsnok; ő alapította a családi hitbizományt, megh. 1690. - Nep. János, szül. 1776., a morvaországi pénzbeli hitbizomány élvezője, csász. és kir. kamarás, bányatanácsos, a Szt.-István-rend lovagja, megh. 1854 nov. 29. - Alajos szül. 1812 szept. 25., az osztrák urakházának tagja. - László gróf, a főrendiház tagja, szül. 1815 szept. 15. Budapesten tanulta a jogot. Aztán közszolgálatba lépett és 1846. mint titkár szolgált a helytartótanácsnál. Egyik alapítója volt a képzőművészeti társaságnak. - János Alfonz, szül. 18124. aug. 20., csász. és kir. hadnagy, megh. 1857 aug. 21. az északamerikai West-Pointben. - Ottó, szül. 1855 szept. 21., csász. és kir. kamarás, osztrák tartománygyülési képviselő. - Béla gróf, szül. Pesten 1866 jun. 16. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte. A budapesti egyetemen pedig jogot hallgatott, 1890. pedig jogi doktor lett. 1896. a dédesdi kerület (Borsod) szabadelvü programmal képviselőjévé választotta. A földmívelési bizottság tagja.
a kisebb vadak lövésére használt, ólomlombból öntött kisebb-nagyobb szemcsék. A nagyságát számokkal jelzik 1-től 20-ig. Az egyes a legnagyobb (5,02 mm.), a 20-as a legkisebb szemü S. (1,08 mm.). A legkisebb szemü S.-et nevezik még kása- vagy madár-S.-nek.
1. a Duna mellékfolyója, l. Szereth. - 2. S. (Sirete), az ugyanily nevü bukovinai kerületi kapitányság székhelye, a Szereth jobb partján, vasút mellett, (1890) 7159 nagyobbára német lak., jelentékeny lóvásárokkal.
Helmeczy Mihály családi neve (l. o.).
(franc., ejtsd: szerzsan), altiszti rendfokozat, a. m. őrmester. A királyi testőrséget is azelőtt S. d'armes-nak hivták. S. de bataille a XV-XVII. sz.-okban magasabb tisztek címe volt, akik a csapatok felállítását csata előtt és a menetrendet ellenőrizték.
János Tóbiás, svéd szobrász, született Stockholmban 1740 szept. 8., megh. u. o. 1814 febr. 26. L'Archeveque tanítványa, utóbb Párisban és Rómában tanult. 1779. hazatért Stockholmba. Művei közül a legkiválóbbak: egy alvó faun; a palladiumot elrabló Diomedes; Amor és Psyche; Mars és Venus; Venus Kallipygos márványszobrai és csoportjai; egy nagy csoport, mely a történelem múzsáját ábrázolja, amint Oxenstierna kancellárnak elbeszéli Gusztáv Adolf tetteit; III. Gusztáv bronzszobra Stockholmban; Wasa Gusztáv síremléke; Descartes emlékszobra a stockholmi Adolf Firgyes templomban; a Krisztus föltámadását ábrázoló nagy dombormű a stockholmi St.-Clara-templomban stb.
kisközség Bihar vármegye élesdi járásában, (1891) 664 oláh lak.; van mészégetője s kőfejtője. Hozzá tartozik Omlás méntelep.