(lat.) a. m. beszéd, szónoklat.
falu és fürdő Graubünden svájci kantonban, 5 km.-nyire Klosterstől, amellyel egy községet alkot, 1000 m.-nyi magasban, vasút mellett; kénes ásványvizforrással, fürdőintézettel. V. ö. Husemann, Luftkurort u. Schwefelbad S. (chur 1876).
(Sernft), a Linth jobboldali, 18 km. hosszu kis mellékvize Glarus svájci kantonban; két forráspatakja a Foo-, illetőleg Panixi-hágón ered; ezek Elm közelében egyesülnek és Schwandennél, Glarus közelében torkollnak.
l. Chateauneuf (4).
(lat.) a. m. vérvizet kiválasztó, tartalmazó. - S. folyadék, a vérből egyszerü mekanikus átszivárgás által származó nedv. - S. hártyák, a mellhártya, a hashártya, a szivburok és mindazon két lemezből álló hártyák, amelyek zsigereket zárnak körül.
Sándor Albert de la Rocha, portugál utazó, szül. Beira tartomány Vizeu kerületének Polchra snevü kastélyában 1846 ápr. 30. 1869-ben tünt ki először a Zambézi vidékén egy katonai expedicióban, melynek alkalmával a Viltoria-vizesésig előnyomult. 1877-79. nevezetes utazást tett Dél-Afrikán keresztül. Útleirása S. utazása címen magyarul is megjelent Brózik Károly fordításában 1884.
(franc., ejtsd: szerpán, ol. serpentone), a legmélyebb hangolásu s terjedelmü, régebben fából, újabban rézből készült fúvóhangszer, mely hajdan a templomi zenénél is szerepelt, de manapság már csak a katonai zenekaroknál használják. Nevét a latin serpens (kigyó) szótól nyerte, mivel kacskaós alkotásával a kigyóhoz hasonlít. Katonai zenekaroknál kezelőj a nyakába akasztva szokta fújni s leginkább csak a legmélyebb basszus markirozására szolgál. Hangsora B-től C2-ig terjed, mint a Bass-Ophikleidé kromatikus hangközökkel.
l. Kigyók.
(franc., ejtsd: szerpantin), kigyózó út a hegyoldalokon.
lábasalaku bádogedény, különféle élelmi szerek pörkölésére. - S. a puskákon, l. Lövőfegyver.