(lat.) a. m. fürész; serratus, fürészelt.
(port., spanyolul sierra) a. m. hegylánc.
saradella (növ.), l. Madárkörömfű.
város Caltanisetta sziciliai olasz tartományban, a Monte-Carano lejtőjén, vasút mellett, (1881) 7800 lak., kénbányával.
l. Cuenca.
Ferenc, de la Torre herceg, spanyol tábornok és államférfiu, szül. Anjonillában (Andalusia) 1810 szept. 18., megh. Madridban 1885 nov. 26. Atyja tábornok volt s maga is katonai pályára lépett, amelyen már 30 éves korában tábornoki rangra emelkedett. A spanyol politikai élet küzdelmeiben a 40-es években tevékeny részt vett; eleintén a progresszistákhoz csatlakozott, hadügyminiszter, majd 1845. szenátor lett s mint Izabella királyné egyik kedvese nagy befolyásra emelkedett. Ellenfelei 1847. eltávolították Madridból s erre egy ideig granadai főkapitány, majd a tüzérség főfelügyelője volt, de 1854-ben, mint a saragossai felkelésben részt vett, száműzetett. Visszatérte után O'Donnelhez csatlakozott s kiváló állásokat viselt. 1856-ban párisi követ, 1858. cubai főkapitány s miután San Domingót Spanyolország számára megszerezte, de la Torre herceggé s külügyminiszterré neveztett ki. 1865. a szenátus elnöke lett, de mivel a Narvaez-minisztérium ellen az ellenzék élén a királynőnek óvást nyujtott be, a Balearokra száműzetett. Szabadságát mind a mellett néhány hét mulva visszanyerte. 1868. részt vett ama összeesküvésben, melynek célja Montpensier herceg trónra emelése volt s ezért a Kanári-szigetekre száműzték. Innen még ugyanezen évben visszatérve, vezére lett a szeptemberi felkelésnek, az alcolei hídnál leverte a királynőhöz hű csapatokat s mivel Izabella királynő elűzetése után a pártok az új király személyében megegyezni nem tudtak, az állam vezetése egy időre az ő kezébe ment át. 1869 jun. 16. regenssé választatott s e méltóságot Amadeus király trónra lépéséig megtartotta. A karlista felkelés ellen fővezérré neveztetvén ki, a felkelést 1872 máj. az amorevietai egyességgel látszólag elnyomta és rövid ideig miniszterelnök volt. Amadeus király lemondása után a beállott fejetlenségnek 1874 jan. 4. a cortes szétugrasztása által véget vetett s miután a végrehajtó hatalmat kezébe vette a karlista döntő eredményt vívhatott volna ki, 1874 végén XII. Alfonz trónra lépése hatalmának véget vetett. Ezután visszavonultan élt, csak 183-84. szerepelt rövid ideig a Possada-Herrera-minisztérium alatt mint párisi követ.
L. (növ.), l. Fürészfű.
l. Seravezza.
(franc., ejtsd: szer fin), apró rúgós fémműszerek, melyek vége fogazott s melyekkel a sebszéleket össze lehet tartani addig, mig teljesen összeforrnak. Leginkább még a gátrepedések operációinál alkalmazzák.
(ejtsd: szeré) József Alfréd, francia matematikus, szül. Párisban 1819 aug. 30., megh. 1865 márc. 2. Elvégezvén az École polytechniqueot, 1840. tüzérhadnagy lett, 1848-ban pedig az École polytechnique examinátora és 1861. a College de France tanára. Nevezetesebb művei: Cours d'algebre supérieure (Páris 1879, 4. kiad.); Cours de calcul differential et intégral (2. kiad. u. o. 1879); Traité de Géometrie (1887). S. kiadta Lagrange műveit is.