(Szervác), szent, Kr. u. a IV. sz.-ban tongerni püspök, az arianusok ellensége. Maastrichtban temették el s mint Toursi Gergely beszéli, sírját sohasem földte hó. A róm. kat. egyház május 13-án tartja emléknapját; az emlékének szentelt nap a mezőgazdára az ekkor gyakran előforduló késői fagy miatt igen nevezetes. Lásd Fagyos szentek.
(lat. a. m. mentő), több isten, különösen Jupiter mellékneve.
l. Sérv.
Mihály (anyja után Reves, atyja születési helye Villanueva után Villanovanus nevet is használta), spanyol orvos és a szentháromság tagadásáról hires hittudós, szül. Tudelában (Navarra vidékén) 1511., megégettetett Genfben 1553 okt. 27. A jogot Toulouseban végezte; V. Károly kiséretében, midőn az magát császárrá koronáztatta, Németországba ment s a császár gyóntató atyjának Quintanának a szolgálatában állott. Nem sikerülvén neki Ökolampadiust, a nagy nevü baseli hittudóst a szentháromságra vonatkozó, de az egyház tanaitól eltérő nézeteinek megnyerni, 1530 körül átment Strassburgba, hol Capito és Bucer ismerősei voltak, majd 1531. világ elé bocsátotta Hangenauban De trinitatis erroribus címü művét, melyből a baseli tanács több példányt megsemmisített, Bucer pedig akként nyilatkozott róla, hogy a mű szerzője méltó volna rá, hogy beleit kiszaggassák. S. az ellene szórt vádak ellenében Dialogi de trinitate (u. o. 1532) c. művével védelmezte magát. Ezután Franciaországba tért vissza, hol leginkább Párisban (itt találkozott először Kálvinnal) és Lyonban tartózkodott, hol csillagászattal, matezissel és az orvosi tudománnyal foglalkozott és Ptolemaios-a kiadásával mint geográfus, a vérkeringésről felállított új tételével pedig mint orvos és fiziologus széles körben ismertté tette nevét. 1540. Vienneben élt; Christianismi restitutio (1553) címen kiadott munkája miatt erős összeütközésbe jött ugy a katolikus mint a protestáns egyházi hatóságokkal; Genfben Kálvin fellépése folytán 1553 aug. 13-án a tanács börtönbe vettette és miután szentháromságellenes tanainak visszavonását határozottan megtagadta, és miután a zürichi, berni, baseli és schaffhauseni egyháztanácsok is kárhoztatólag nyilatkoztak tanai felől, a genfi tanács máglyán megégettette. V. ö. Trescsel, Mich. S. und seine Vorgänger (1839); Rilliet, Relation du proces criminel intenté contre M. S. (1844); Brunnemann, M. S., eine actenmässige Darstellung des Kriminalprocesses (1865); Tollin, Das Lehrsystem S.-s (3 köt., 1876-78, magyar átdolgozásban Simén Dom., Kolozsvár 1879); u. a., Dr. Martin Luther und M. S. (1875); Melanchton und M. S. (1876); Pünjer, De doctrina M. S.-i (1875); Willis, S. u. Calvin (1876). V. ö. Révész I., Kálvin élete (1864); u. a., és Szilágyi Fer. Prog. egyh. és isk. lap, (1864).
(franc., ejtsd: szervisz) a. m. szolgálat, továbbá asztali edény.
l. Asztalkendő.
(lat.), szolgai, rabszolgai, csúszómászó; olyan ember, ki magasabb állásuak és hatalmasok irányában félelemből vagy haszonlesésből emberhez méltatlan szolgálati buzgalmat fejt ki; servilismus; a politikai életben a túlzó royalista párt, az alkotmányosokkal ellentétben.
l. Szolgalom.
a hatodik római király; a hagyomány szerint Kr. e. 578-534. uralkodott, rabnő fia volt, kire Tarquinius Priscus (l. o.) és felesége Tanaquil isteni csodajelek folytán vetették szemöket, s akit utódjukká neveltek (a népetimologia ebből vezeti le a S. nevet). Később Claudius császár egyik beszédében értékesebb történelmi adat fordul elő S.-ra nézve, mely szerint Tarquinius Priscus idején egy Mastarna nevü etruriai ember vezette Rómába honfitársainak telepét, mely a Caelius hegyen ütött tanyát, mig maga S. Rómának királya lett. A későbbi hagyomány előtt S. oly tekintélyes vala, hogy Numa Pompiliuson kivül nincs a királyok sorában hozzá fogható. Nemcsak az istentisztelet rendszerének teljes kifejtése fűződik az ő nevéhez, hanem az adórendszer emléke is, mely egyfelől mint a társadalmi osztályok alapja, másfelől mint az általános hadkötelezettség egy nemének kulcsa, sok száz éven által S.-féle alkotmány néven volt ismeretes. A S.-féle alkotmány, hasonlóan a Solonéhoz, timokratikus volt, vagyis a legvagyonosabbak tartották a hatalmat kezükben. Ugyanezen beosztás volt a hadszervezet alapja is. A hagyomány lassankint az egész közjogot S.-ra vezette vissza, egyúttal pedig halálát is ugy irja le, hogy rokonszenves legyen. Állítólag S. két leányát Rarquinius Priscus fiai Lucius és Aruns vették feleségül, ezek közül Aruns neje Tullia sógorával Luciussal szőtt bűnös viszonyt, mire előbb mindketten megmérgezték házastársaikat, majd új házasságra lépévn, a patriciusok egy töredékével fellázadtak S. ellen és őt is megölték. Mi több, Tullia atyjának az utcán heverő holttestén keresztül kocsikázott, amiért azt a helyet Vicus Scelebratusnak nevezték.
(bracherium, hamma), azon készülék, mely a sérvek visszatartására szolgál. Régi idő óta kétféle S. van használatban, ugymint 1. a rugalmas S. és 2. a nem rugalmas S. Az elsőknél a nyomóerőt egy szallagalaku acélrugó képviseli, melynek egyik vége a sérvkapura (l. Sérv) illik, a másik a háton támaszkodik. Az utóbbiak, melyeket francia S.-knek is neveznek, csak erős szövetből, szarvasbőrből vagy vászonból készülnek s ezeknél a nyomóerőt a szalag megfeszítése gyakorolja.
[ÁBRA] 1. ábra.
[ÁBRA] 2. ábra.
[ÁBRA] 3. ábra.
Minden S.-nek legfontosabb része az, mely a sérvkapu fölé helyezendő s ennek elzárására hivatott. Ez a pelota (1. és 3. ábra P), mely letompított szögletü háromszögalakjával bir, rendesen fémlemezből (ritkábban fakéregből) készül és bőrrel van bevonva, ugy hogy a kipárnázás által kapja meg szükséges vastagságát, illetve nagyságát. Külső felszinéhez van erősítve az acélrúgót tartalmazó és szintén bőrrel bélelt öv, mely a csípő körül fut a hátra és oly hosszu, hogy a háton harántul átér az ép oldalra s az ép oldali csípő körül előre a fantájékra s a pelota külső felszinéhez kapcsolható szabad végével. Ez övben a rúgó olyan hosszu, hogy a pelotából a kóros oldali csípő körül a hátra ér és a gerincoszlopnak ép oldali részén végződik, a sérvkapuval egyenes irányban szemközt levő helyen. Igy a rúgó ereje teljesen ki van használva s a nyomás legerélyesebb (1. és 2. ábra R). A rúgónak a csípőtájék körvonalaihoz kell simulnia, hogy a S. jól hasson és biztosan álljon. Az övnek a rúgó hátsó végén túlérő része csupán szíjból, illetve bőrből (1. és 2. ábra S) áll, melynek szabad végén több lik található s ezekkel az beleakasztható a pelota külső felszinén levő gombos szögekbe. Hogy a S. biztosan helyen maradjon a beteg minden testmozgásánál, az övhöz egy bőrből készült szár van kötve, mely lefelé ér a combok közé és hátulról előre a pelota külső felszinén lévő gombos szöghez illeszthető, ez a combszíj (1. és 2. ábra C). A pelota ugy is készíthető, hogy különféle szögletállásba hozható s itt rögzíthető. A rugalmas S. ezen leirt alakját nevezik a sebészek német S.-nek. Készülnek olyan S.-k is, melyeknél a pelotából kiinduló rugalmas öv a leirtakkal ellenkező irányban fut; áttér ugyanis a fantájékon keresztül az ép oldali csípőtájékra, innen a hátra, s a gerincoszlopnak kóros oldali részére, az öv azután tovább fut a csípőtájék körül előre és igy éri el a pelota külső felszinét. Ezeket nevezik a sebészek angol S.-nek. Bizonyos fajta sérveknél más alaku és szerkezetü S. használtatik. Kétoldali sérvnél két rugót tartalmaz az öv, ezek a gerincoszlop tájékán egy bőrhüvellyel vannak öszetartva s mindenik végén van egy pelota a két sérvkapu számára (3. ábra). Köldöksérveknél a S. széles, rugalmas szövetből álló öv vagy úszónadrágféle szabásu s ehhez van rögzítve a homoru tányérszerü pelota a köldöknyílás elzárására. A S.t a betegnek folytonosan kell viselnie, ha fenn van. Éjjelre elhagyható. Alkalmazásánál először is a sérvet vissza kell helyezni fekvés közben, azután egy kézzel befogjuk a sérvkaput s a másikkal reá illesztjük a pelotát pontosan; most a pelotát rögzítve ezen helyen, az övet körül vezetjük a csípőn s az öv végét az ép oldal felől beakasztjuk a pelota egyik gombos szögébe. Végre a combszíjat helyezzük el hátulról a combok közé s szintén a pelota egyik gombos szegébe akasztjuk. Csak ezután szabad a betegnek felállania. Ha jól van készítve a S., akkor a sérvnek nem szabad alatta előtolulnia s a beteg minden testmozgást kár nélkül bátran végezhet. L. még Sérv.