l. Sérv.
l. Trieszt.
l. Sérv.
(lat.) a. m. szolga. - S. humillimus, rövidítve; S., alázatos szolgája. - S. servorum Dei (isten szolgáinak szolgája), a pápák címe.
(sesam- vagy íncsontok), kisebb-nagyobb csontocskák, melyek az inak nagyobb elhajlását okozzák, hogy a csontvázizmok akciója nagyobb lehessen; a kézen, lábon, különösen akéz hüvelyk- és a láb öregujján vannak kicsinyek; ilyenek a borsócsont is a kéztőn, sőt ide tartozik a sokkal nagyobb térdkalács is.
a Sesamum orientale L. magjából K.-Ázsiában, É.-Amerikában, Egyiptomban, Európában sajtolt zsíros olajat ad. Sárga, szagtalan, enyhe, kellemes ízü, vastag; fs. 0.92, -5 °C.-nál megfagy, nem szárad be. Étolajul, de oliva- és mákolaj hamisítására is használják.
L. (növ.), a Bignoniaceák, majd a Gesneraceák, majd külön a Sesameae vagy Pedaliumfélék (Pedalineae) családjának egy- v. többnyáréltü füve, 9-10 faja Kelet-Indiában, Guineában, Szenegálban meg a Fokföldön terem. Levele épszélü, mélyebben fogas, háromhasábu v. ölbefogó, virága a levél tövében magános, csaknem kétajku, kétfőbbhimes, tokja hosszas, sokmagu. A S. orientale L. (vangló, l. az Olajtermő növények képén) egynyári, 1/2-11/4 m. magas, szőrös; virága fehér, rózsaszinü fuvallattal, tokja bársonyszőrü, magvában sok az olaj (70%). Keletindiai, de mint termék már régen Khinába, Japánba, Keletre s Egyiptomba jutott, s mot majd minden foró vidéken: Sziriában, Mezopotámiában, Egyiptomban, a Fokföldön, Amerikában, valamint Törökországban is termesztik. Vadon sehol sem ismeretes. Magvából a kövér sesanum- v. gergelimolajat sajtolják vagy főzik (l. Sesamolaj). A S. a legszaporább olajtermő növény. Olajat a S. Indicum L. másik fajából is sajtolnak. Apró fehér vagy barna magvával a régiek a süteményt ugy szórták be, mint mi a mákszemmel. A khinai túrót a S.-olaj koromjából csinálják.
(Sessenheim), falu Alsó-Elzász hagenaui kerületében, a strassburg-lauterburgi vasúti vonalon, (1890) 996 lak. A falu nevét Goethének Brion Friderikával (l. o.) való viszonya tette ismeretessé.
(Sesites), a Po baloldali, 150 km. hosszu mellékfolyója Novara olasz tartományban. A Monte Rosa DK-i lejtőjén ered, Romagnanónál kilép a síkságra, Vercelli fölött fölveszi a Cervót és Casalétól K-re torkollik. A Cavour-csatorna átmetszi.
(állat), l. Üvegszárnyu lepkék.