Sesostris

egyiptomi király, l. Ramses.

Sessa Aurunca

város és püspöki székhely Caserta olasz tartományban, a Rocca Monfina DNy-i ágán, 81881) 5980, mint község 19 920 lak. 1103. megkezdett és a XVIII. sz.-ban renovált három hajós bazilikával. S. az antik Suessa, Lucilius költő szülővárosa.

Sessenheim

l. Sesenheim.

Sessilis

(növ.) a. m. ülő, nyeletlen, p. sok levél.

Sessio

(lat.), 1. parlamenti ülésszak; 2. urbéri telek.

Sester

régibb badeni ürmérték gabonanemüekre, a. m. 10 meszely = 100 pohár = 1 svájci fertály v. 15 liter.

Sestertius

l. Érmek (VI. köt., 368. old.).

Sestetto

l. Hatos.

Sestina

olasz eredetü versalak; hat szakból áll, mindenik szak hatsoros; a sorok hatodfeles vagy ötös jambusok és nem rímelnek, de az első szak sorainak végszavai, melyeknek valami nyomatékos fogalmat kell kifejezniük, minden szakban ismétlődnek, még pedig a második szak második, a harmadik szak harmadik stb. sorában. A hat szakot egy háromsoros szak fejezi be, melynek metszeteinél és végén újra előjönnek az ismétlődő szavak. Nálunk nem szokásos forma.

Sestine

politikai község Zágráb vármegye zágrábi jásában, (1891) 1809 horvát lakossal.


Kezdőlap

˙