Publius, Kr. e. 63. quesztor, s mit ilyen Catalina hiveit kiszorította Campaniából; Cicero és Clodius versengésében Caesart az előbbinek igyekezett megnyerni; néptribun korában is határozott hive maradt Cicerónak. Midőn Clodius 56. az edilis állásra pályázott, S. oly erélyesen lépett fel ellene, hogy Clodius párthivei minden áron el akarták némítani. Csak Cicero ékesszólása tudta megmenteni.
község Firenze (ettől 7 km.-nyire) olasz tartományban, a Monte-Morello lábánál, a Rimeggio és vasút mellett, (1881) 5305, mint község 14 225 lak.; a közeli Castellóban faience- és porcellángyárral.
község Genova olasz tartományban, 8 km.-nyire Chiavaritól, a Rapallói-öbölbe nyuló hegyfokon, vasút mellett, (1881) 9650 lak., konzerv-, kötélgyártással és vasöntéssel; halászattal; környékén számos szép villával.
kikötőváros Genova (ettől 6 km.-nyire) olasz tartományban a Genovai-öböl partján, vasút mellett, (1881) 10 875 lak., hajó- és állami dohánygyárral, környékén szép villákkal.
politikai község Belovár-Kőrös vármegye gjurgjevaci j.-ban, (1891) 2371 horvát lak.
szláv neve a régi ezüst hatkrajcárosoknak.
egyiptomi isten, l. Typhon.
(lat.) a. m. serte, de a lombos mohák termésének nyele is.
Emil Nesztor, jeles finn nyelvész, szül. 1864. Tavastehusban elvégezvén a középiskolát, 1882. ment a helsingforsi egyetemre s ott leginkább finn nyelvvel és irodalommal, továbbá szanszkrittal s összehasonlító nyelvészettel foglalkozott. 1887. a finn-ugor nyelvészet egyetemi magántanára lett. 1888-89. Svédországban, Dániában, Németországban és Magyarországon tartózkodott tudományos célból, s magyarul is megtanult. 1889. a finn-ugor társaság első titkára, 1890. a Kotikielen Seura (finn anyanyelvi társaság) elnöke lett, 1892-ben pedig a finn nyelv és irodalom egyetemi rendes tanára s a magyar tudományos akadémia külső tagja, s mint ilyen Budapesten 1896 nov. 5-én felolvasát tartott a dentális hangokról, melyek a finn-ugor nyelvben megvoltak. Irodalmi működése igen jelentékeny. Már 16 éveskorában kiadott egy kis finn mondattant, s azóta szakadatlan sorban következtek tudományos dolgozatai. Fontosabbak a következők: Mondattani tanulmány a satakuntai népnyelvről (Helsingfors 1883); Zur Geschichte der Tempus- und Modusstammbildung in den finnischugrischen Sprachen (u. o. 1886); Yhteissuomalainen Äännehistoria (közfinn hangtörténet 1-2. füzet, u. o. 1891, a 3-ik sajtó alatt). Magyar fordításban is megjelent egy népszerü tanulmánya a jelenlegi nyelvtudomány alapelveiről (Budapesti Szemle 1894). Csak magyarul jelent meg tőle: A liv nép és nyelve (Nyelvtudományi Közlemények, 21. köt., 1889); Liv nyelvmutatvány (u. o.); Egy történetelőtti magyar hangviszony (u. o., 26. kötet, 1896 és Magyar Nyelvőr 1897); azonkivül még ismertetések a Nyelvtudományi Közleményekben.
Beauv. (növ.), l. Muhar.