másép Sibaris, a Gyöngyös patak neve ókori Pannoniában (l. o.).
(ejtsd: szevr), két folyó Franciaország Ny-i részében. 1. S.-Nantaise, a Loirenak 138 km. hosszu baloldali mellékfolyója; Parthenaytól Ny-ra ered, elfolyik a Hauteurs de la Gâtine mellett, fölveszi Clissonnál a Moinet, Verton fölött a Mainet és Nantestal szemben torkollik; alsó részében 21 km.-nyi hosszuságban hajózható. - 2. S.-Niortaise, 165 km. hosszu parti folyó; Niorttól K. felé 30 km.-nyire ered; kanyargós folyása közben fölveszi az Autizet, azután a hajózható Vendéet és La Rochelletől É-ra 18 km.-nyire mocsáros vidéken a Pertuis Bretonba torkollik. Niorttól kezdve hajózható. V. ö. Gelin, Étude sur la formation de la vallée de la S.-Niortaise (St.-Maixent 1888).
(ejtsd: szevr), 1. város Seine-et-Oise francia départementban, a Szajna bal partján, vasút mellett, (1891) 6902 lak., az 1745. Vincennesben alapított, 1756. S.-be áttért és 1760 óta állami kezelésben levő porcellángyárral, amelyet 1876. a Szajna hídja mellett épített új épületben helyeztek el. Ezen épület bejáratánál van Palissy bronzszobra Barriastól; benne azonkivül egy üvegmozaikműhely, modellgyüjtemény és végül az 1800-ban alapított hires kerámia muzeum van, amelyben minden korból (görög és etruszk) és földünk minden részéből agyagiparcikkek és a régi S.-i porcellántárgyak (vieux S.) láthatók. V. ö. Havard és Vachon, Les manufactures nationales (Páris 1889). L. Keramika. - 2. S., Deux-S., francia département, l. Deux-Sevres.
(lat.) a. m. faggyu.
l. Savvál.
(ang., ejtsd: szjúeds), öntözés csőrendszer segítségével, vagy pedig csörgedeztetés által. L. Öntözés.
(lat.) a. m. hat; sexangulum a. m. hatszög; sexennium, hat évből álló időköz.
(lat. a. m. 60-ik), hamvazó szerda előtti második, husvét előtti 8-ik vasárnap. Régi időben e naptól fogva kezdették a nagybőjtöt.
(lat.) a. m. hatodik. - S. a zenében, lásd Hatod. - S. hora, l. Horae canonicae.
l. Csillagászati műszerek és As.