ÉK-ről DNy-nak húzódó hegylánc Spanyolországban a Duero és Tajo közt. Az Alagon forrásánál Pena Gudina néven kezdődik, a Pena de Franciában (1735 m.) éri el a legnagyobb magasságát, azután átnyulik Portugáliába, ahol Serra des Mesas a folytatása. Legvadabb és legkevésbbé hozzáférhető része a Batuecas.
az Andok legmesszebb É-nak nyuló ága. Columbiában, Santander departamentóban Ocana mellől indul ki É. felé a Sierra Nevada de Santa Marta (l. o.) közelében ÉÉK-nek fordul, e fordulatánál a Cerro Pintadóban (2800 m.) eléri a legnagyobb magasságát és azután csakhamar halmokká sülyed. Alkotó részei a vörös homokkő, krétamész, porfir, tuffa és melafir.
angol gyarmat Ny.-Afrikában a Nagy-Scarcies torkolatától É-ra fekvő Kirato és a Mannah folyó torkolata közt; francia birtokok és Liberia köztársaság fogják körül. Az ÉNy-i határ a Nagy-Scarcies mentén húzódik Valliáig, innen az É-i határ egészen az É. sz. 10°-a közelében Kalieriig vonul, végre a K-i határ a Niger mellékvizeinek vizválasztóját követi Tembikundán át az É. sz. 7° 40'-ig. Területe 71 820 km2. A partok hossza, leszámítva a tagozottságát, 350 km.; előttük a Los-csoport, a Banana-szigetek, Yellaboy és Serboro-szigetek terülnek el; legnagyobb kinyuló félsziget a Yawryi-öböltől É-ra fekvő S. (740 km2), amely a nagy esők után valóságos szigetté lesz. A keskeny parti lapályról a Futa-Dsalon nevü hegyes vidék DNy-i lejtője vezet a belső felföldre. Az esős évszak április elejétől november végéig tart. A talaj nagyobbára mindenütt termékeny; D-en különösen olajpálmák, É-on akácok és a rizs a fő termék. Kákaó, kávé csupán az európai telepek körül található. A lakosok száma körülbelül 200 000, a partvidéken (1891) 74 835, akik közt 224 fehérbőrü; 40 790 protestáns, 7396 mohammedánus, 571 katolikus, a többi pogány. A számosabb néger törzsek közül legtöbben vannak a timnék, mandingok és mendik. Ügyes aranyműveseket a benszülöttek közt is találni. S. külön kormányzó alatt áll; fővárosa és katonai középpontja Freetown. A gyarmat bevétele 1893-ban 92 769, kiadásai 84 691, államadóssága 50 000 font sterling. A külkereskedelmi forgalom és pedig kivitel értéke 398 664, a bevitelé 417 466 font. A kivitel főbb cikkei: olajpálmamag (147 676 font), kaucsuk (51 630) és koladió (40 106); a bevitelé: pamutáruk (130 535), szesz (24 237) és dohány (30 356). A belső forgalom kiváló helye: Port-Loko az ugyanily nevü folyó mellett. S.-t 1467. Pedro de Cintra portugál hajós fedezte föl. 1787. S. fészigetet a benszülött fejedelmektől egy angol társaság vette meg, hogy a Ny.-afrikai partokon a rabszolgakereskedést lassan megszüntesse és őket, különösen É.-amerikai felszabadított rabszolgákkal, benépesítse. 1794. ezt az angol gyarmatot egy francia flotta feldúlta, de csakhamar újra felvirágzott. 1807. átvette az igazgatását az angol kormány és 1809. megvetett Kingstown alapját. Franciaország birtokai felé a határt az 1882, 1889, 1892 és végleg az 1895-iki szerződés szabályozta. 1866-től 1874-ig S. Gambiával, az Aranyparttal és Lagosszal együtt a Ny.-afrikai Settlmentsnek volt része, 1874. azonban külön választatott.
l. Mexiko (XII. köt., 580 old.).
1600 m. magasra emelkedő hegylánc a mexikói fensíkon, Coahuila és Chihuahua nevü államok határán, a Bolson de Mapimi és a Palomasi lagunától K-re. Benne sok az ezüstérc.
(Montes Mariani), több mint 400 km. hosszu hegylánc D-i Spanyolországban, Andalusia és Estremadura meg Új-Kasztilia közt; sok helyen elveszti hegylánc jellegét, inkább csak a kasztiliai fensík D-i lejtőjének tünik föl; vizválasztóul szolgál a Guadiana és a Guadalquivir közt. A S.-t egy K-i, középső és egy Ny-i részre szokták osztani. A K-i S. nagyobbára szilur-korszakbeli palákból áll, Murcia határán, a Sierra de Alcaraztól Ny-ra kezdődik; D. felé több ága (Loma de Chiclana stb.) nyulik ki; a Puerto de Despenaperros nevü hágója körül, ahol vasút vezet át rajta, nagyszerü hegyi vidéket alkot, amelytől Ny-ra a Cerro Estrellában (1299 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A Jandula által áttört meredek hegyszakadékoon túl elnyulnak a Sierra Madrone (a Rebollera csúcs 1160 m.) és az ércben gazdag Sierra de Almaden (a Judio csúcs 1107 m.) nevü ágai NyÉNy. felé és velük egyközüen tovább É-nak a Sierra de Alcudia. A K-i S.-t a rómaiak Saltus Catulonensis néven ismerték, mely hegység ezüstérctartalmáról meg nehéz átjáróiról volt hires. A Sierra de Almaden hosszában ÉNy-nak tartó Guadalmez folyótól DNy-ra és a délnek folyó Yeguastól Ny-ra emelkedik a Középső-S., amely magában foglalja a Los Pedroches nevü, továbbá a fuente ovejunai és a Ilerenai fensíkokat és ágait (Sierra de Córdoba és de los Santos) D-nek a Guadalquivirig nyujtja ki. A Ny-i S. a Viarnál kezdődik; K-ről Ny-nak húzódó apró láncokból áll, amelyek közül a legészakibb, a Sierra de Tudia (Tentudia) Estremadurában emelkedik a legmagasabbra (1104 m.). Ettől D-re Huelva tartományban húzódik el az Alta Sierra vagy Sierras de Aracena (1040 m.). A legnyugatibb ág, a Sierra Pelada a portugál határon folyó Chanzáig ér. A hegység ezen részében, az ércekben gazdag (l. Minas de Rio Tinto) vidéken Huelvából Zafrába és Meridába vasúti vonal vezet el.
1. Spanyolország legmagasabb, 80 km. hosszu hegylánca Andalusiában. Gnájszból és csillámpalából áll, amiket 2000 m. magasra emelkedő triasz-korszakbeli mészhegyek folynak körül. A S. K-Ny-i irányban húzódik el; K-i végét a Cerro Montenegrót Almeria tartományban az Almeria völgye határolja; a Cerro del Almirez (2400 m.) már Granadában van; itt É. felé a Sierra de Baza (1901 m.) és de Gorral áll összeköttetésben, mig D-en előtte terül el a Sierra de Gador. Ny. felé vonulván a S. mindig keskenyebb, de egyszersmind magasabb lesz és végre a Cumbre de Mulhacenben (3481 m.) kulminál; a magas csúcs közelében másik hat olyan hegycsúcs van, amelyek 3250 m.-nél magasabbak; ezek közül a magasságra nézve második a hóval takart Picacho de Veleta (3470 m.) Granada fölött tündöklik. A S.-tól és a Guadalfeótól D-re van a Sierra Contraviesa (1894 m.) és ettől K-re az alsó Rio Grandén túl a Sierra de Gador. A Guadalfeo és a felső Rio Grande jobboldali mellékvölgyei és a S.-ból D. felé kiágazó hegyhátak alkotják az Alpujarrast (l. o.). A S. az ókorban Ilipula, a móroknál Salir et Calig nevet viselt. - 2. S., a Nagy-oceánnal egyközüen húzódó, mintegy 650 km. hosszu hegylánc California É.-amerikai államban; legnagyobb magasságát a Mount-Whitneyben (4404 m.) és É-i végét a Mount-Shastában éri el. K-i lejtője a Great-Basin felé meredek, mig a Ny-i lejtője temetesen szelidebb. A hegylánc fő tömege archaikus kőzetekből áll; aranytartalm érctelérei vannak és sűrü erdők borítják. A vasút Nevada állam határa közelében a 2139 m. magas Truckee-hágóban szeli át. L. még Kalifornia.
hegység Dél-Amerikában Columbia É-i partján, Magdelana departamentójában; fő tömege nagyobbára gránitból, gnájszból áll, amelyeket diabasz és porfir és vékony vörös homokkő-réteg takar. A S. rendkivül nehezen hozzáférhető és ezért közelebbről csak 1886 óta ismeretes.
l. Siders.
(spanyol), déli időszak és a déli forróság, továbbá déli álom, általában pihenés.