l. Avebury.
L. (növ., Behen Moench, Behenanthe Otth, babszegfű, délcike), a szegfűlék (Silenaceae) füve, mintegy 400 (hazánkban 35) faja leginkább a mediterrán flórában meg Ázsiának extratropikus részein terem. Levele szálas, lapátforma vagy tojásdad, kelyhe felfuvódott, 5 fogu; szirma öt, többnyire mellékpártája van, bibeszála három. Tokja az alján 3 tökéletlen rekeszü, 6 fogu. A S. Armeria L. virága szép piros, csoportos, gyakori kerti virág, de hazánk D-i és É-i részén vadon is terem. A S. inflata Sm. levelét néhol a S. Italica L. fajéval együtt spinót módjára megfőzik. Gyökerében (radix Behen albi) saponin van, s a Moringa igazi behengyökere helyett orvosságnak használatos. A S. Gallicát a régiek viperamarás ellen használták. V. ö. Rohrbach, Monographie der Gattung S. (Lipcse 1888).
máskép Seilenos, lat. Silenus, másodrendü istenség az ókori mitologiában. Hermesnek (mások szerint Pannak) egy nimfától született fia, Bacchusnak állandó nevelője, kisérője és oktatója. Minte ilyennek tisztelete Kis-Ázsiából származik, de a szárazföldi Görögországban puszta démon (temploma csakis Eliszben volt), sőt akad olyan felfogás is, mely szerint S. halandó ember volt, kinek sírját Pergamonban és a héberek földjén (Pausanias) mutogatták. Mint kultuszhős ennélfogva csekély jelentőségü, annál népszerübb a mitoszban és ebből kifolyólag a képzőművészetben. Külső megjelenése csaknem összetévesztésig hasonlít egy öregebb satyrhoz (l. o.). Örökösen pityókos, jókedvü, kedélyes öregecske, kinek feje kopasz, orra tömpe, egész teste puffadt mint a boros tömlő, amely elválhatatlan kisérője. Lábain megállni nem tud, inkább szamáron nyargal, avagy szatirok támogatják kétfelől. Fején repkénykoszoru, mellette thyrsos, ivóedény (kantharos), lábainál néhanapján párduc. Miként a Pan alakja mellett paniskok, ugy az igazi S. mellett kisebb szilenek is támadtak, kiknek apjává a mitoszi hagyomány Paposilenost tette meg, egy kecskelábu, végig szőrös, félig állati démon képében.
(lat.) a. m. hallgatás, figyelem. Silentiarius, hallgatásra kötelezett szerzetes (trappista).
Szilézia latin neve.
l. Angelus Silesius.
l. Marbach (2).
(lat.) a. m. kovakő, quarc, tűzkő.
(franc., ejtsd: sziluet) a. m. árnyékrajz (l. o.).
l. Szilicium.