1. S. im Engadin vagy Segl, falu Graubünden svájci kantonban, 1797 m. magasban, az Inn jobb partján, a S.-i és Silvaplanai tavak közt, 194 lak. A Val-Fex bejáratánál fekvő részét, a S.-Mariát nyaralóul és klimatikus gyógyhelyül sokan fölkeresik. A Silsi-tó (1796 m.) a legnagyobb és legszebb tó azok között, amelyeket az Inn a Felső-Engadinban képez; hossza 7, szélessége 1/4-11/2 km.; területe 4 km2 és mélysége 74 m. - 2. S. im Domleschg vagy Seglias, falu Graubünden svájci kantonban, 11/2 km.-nyire Thusistól, 696 m. magasban, a Hátsó-Rajna mellett, 445 lak. - 3. S. im Bergell, l. Soglio.
L., l. Harcsa.
(lat.) a. m. erdő; silva caedua vagy csak caeduae a. m. vágás.
1. Antal József, akit «o Judeo»-nak (a zsidó) is neveznek, portugál szinműiró, szül. Rio de Janeiróban 1705 máj. 8., megh. Lisszabonban 1739 okt. 19. Egy megkeresztelkedett zsidó gyermeke volt; Combrában jogot tanult és ügyvédi pályáját készült megkezdeni, amikor az inquizició anyjával együtt börtönbe vetette. Kiszabadulván a fogságból, ügyvédeskedett, de 1737. ismét az inquizicó börtönébe került, két évi fogsága után halálra is itélték és az auto da fén ünnepiesen elégették. Operái közül, amelyekben a mitologiai anyago tés az ó-klasszikus fabulákat parodizálta, megemlítjük a következőket: Amphytriao, Esopaida, Don Quixote, Guerras de Alecrim e Mangerona. Operái összegyüjtve Theatro comico portugez (4. köt., Lisszabon 1744, 1747, 1753, 1759 és 1878-92) c. alatt jelentek meg és S.-nak nyolc darabját tartalmazzák. O diabinho da mao furada c. darabja először a Revista Brazileirában jelent meg. V. ö. Wolf, Dom Antonio José da S., der Verfasser der sogenannten Opern des Juden (Bécs 1860); David, Les opéras du Juif (Páris 1880).
2. S. Antal Diniz da Cruze, l. Diniz (1).
José da, l. Mendes Leal.
őslatin istenség, eredetileg az erdők védője (innen aztán neve is), később a szántóvetés, mezei termés, a nyájak és gulyák óvója. Három képe volt: egy a házban, egy a határ közepén, egy a határ szélén. Mindezzel párhuzamosan fejlődnek képzőművészeti ábrázolásai, különösen Pannoniában, melynek földmíves népénél S. jókor tekintélyben állott. Magyarországra nézve különleges érdekü az aquincumi S. Domesticus, melynek öltönye pannoniai gazdát mutat téli öltözékben. Egy másik aquincumi emléken S. mellett három Silvana is szerepel, mindenik virágot és gallyat tart. V. ö. Récsey, Pannonia ókori mythologiai emlékeinek vázlata (36. s köv. old.).
város Faro portugál kerületben, a Serra de Monchique DK-i lábánál, a Rio de S. jobb partján, (1890) 8392 lak., nagy paratölgyerdővel és parafadugókészítéssel; régi düledező körfalakkal; soktornyu mór erősséggel, amelyben vörös homokkőből normann-gót stilusban épített érdekes székesegyház áll. S. (arabul Selb), az omajjád uralom után az algarbiai mór királyoknak volt székhelye. 1189 szept. 3-án I. Sancho rövid időre elfoglalta. 1266. az arabok végleg elvesztették.
pápák, l. Sylvester.
Aeneas fia.
glecserekekkel takart hegytömeg Alsó-Engadinban, Grabünden svájci kanton és Tirol határán; a S.-Hornban (3283 m.) kulminál; egyéb csúcsai a Nagy-Litzner (3124), a Piz Linard (3416 m.) meredek sziklapiramis, a Kis- és Nagy-Piz-Buin (3204 és 3313 m.), végül a szakadozott Fluchthorn (3408 m.). A S. vizválasztó a Landquart, Ill, Trisanna és Inn között.