Simító pala

a. m. palás tripoli vagyis diatoma-föld; tapadós v. ragadós palának is nevezik. Különféle tárgyakat, nevezetesen pedig fémeket simítanak, csiszolnak vele, amiért csiszoló pala is a neve.

Simító sajtó

l. Simítás.

Simla

(Sumla, Dsimla), város Pendsab brit-indiai főkormányzóság Ambala nevü diviziójában, a Szatleds éd Dsuma közt, az É. sz. 31° 6' és a K. h. 77° 11' alatt, a Himalája egyik ágán 2159 m. magasban, (1891) 13 836 lak. (akik közt 8484 hindu, 3489 mohammedán és 1500 keresztény), az alkirály nyári palotájával, számos európai külsejü házzal, anglikán templommal és egy meteorologiai obszervatoriummal. S. hires klimatikus gyógyhely; a forró évszakban lakói 30 000-re is felszaporodnak; a forróságtól megbetegedett brit katonák és tisztviselők itt csakhamar kigyógyulnak. Az évi középhőmérséklet 12° és nyáron is ritkán van több mint 30°; télen az időjárás néha zord is. A kilátás az É-i oldalon elnyuló Himálajára és a D-en elterülő Gangeszlapályra nagyszerü.

Simme

két kis folyó Bern svájci kantonban. A Nagy-S. a Wildstrubel lábánál több patakból ered, pompás vizesést alkot, Zweisimmennél (1910 lak.) fölveszi a Saanenmoosból jövő Kis-S.-t, K-nek fordul, átfolyik az Alsó-Simmenthalon és 51 km. hosszu folyás után a Kanderrel egyesül. - A Simmenthal v. köznyelven Siebenthal, aljában legföleb 1 km. széles, nagyobbára alacsony, csak felső részében magas hegyektől szegélyezett völgy, amelyben virágzó marahtenyésztést űznek. Legfontosabb helységei Boltigen (1951 lak.), Weissenburg (l. o.) fürdő és Erlenbach (1378 lak.).

Simmenthal

Alsó- és Felső-S., két járás Bern svájci kantonban; amaz 302 km2 területtel, (1888) 10 000 lak., Wimmis székhellyel; emez 319 km2 területtel, 7300 lak., Zweisimmen székhellyel.

Simmenthali marha

Svájcnak legfontosabb szarvasmarhája; szine a világos fakó és a piros-tarka között váltakozik, teste igen nagy és tetszetős, a tehenek 600-700, de kivételesen 1000 kg. élősúlyt érnek el; igen jól tejelnek s könnyen híznak, az ökrök pedig igázhatók is. A tehenek tejelőképessége nagyon változik, de többnyire megközelíti a 3000 litert, sőt Bábolnán egy évben 7000 liter tejed adott egy tehén.

Simmering

Bécs egykori külvárosa, 1890 óta XI. kerületének része, 28 685 lak. Közelében van az u. n. Neugebäude, amelyet II. Rudolf császár katélyául építtetett; most katonai raktár.

Simmern

az ugyanily nevü járás székhelye Koblenz porosz kerületben, a Hunsrück D-i lejtőjén, a Simmerbach és vasút mellett, (1890) 2130 lak. S. az egykori S. hercegségnek volt fővárosa, amelyet 1410. a pfalz-zweibrückeni család egy ága alapított és későbben Pflaz választó-fejedelemséggel egyesítették. 1815. Poroszországhoz csatolták.

Simmler

József, lengyel festő, szül. Varsóban 1823., megh. u. o. 1868 márc. 1. Varsóban, Drezdában és Münchenben tanult, Párisban Scheffer Ary műtermében dolgozott, azután pedig hosszabb időt töltött Olaszországban. Kitünő művei: II. Zsigmond lengyel király nejének Radzivill borbálának halálos ágyánál; Hedvig királyné esküje; Katalin királyné a börtönben és egyéb, a lengyel történelemből vett képek. Festett azonkivül képmásokat és vallásos tárgyu képeket is.

Simms

Vilmos Gilmore, északamerikai költő, szül. Charlestonban (Dél-Carolina) 1806 ápr. 17., megh. u. o. 1870 jun. 11. Művei: Lyrical poems and early lays (1827); The vision of Cortes (1829); Thetri-colour (1830); Atlantis, a drama of the sea (1832); Passages and pictures (1839); Border romances (1859); History of South-Carolina (2 kiad. New-York 1859); A supplement to Shakespeare (Philadelphia 1848; e kötet a 3-ik folio-kiadás 7 kétséges darabját tartalmazza). Vannak kulturhistoriai regényei is. Összegyüjtött mővei 1882. (10 köt., illusztrált kiad. 1886, 17 köt.) jelentek meg. V. ö. Cable, W. G. S. (Boston 1888).


Kezdőlap

˙