(lat., a. m. gondok nélkül), oly javadalmazás, melyért nem kell szolgálatot tenni; általában olyan hivatal, hol kevés munkáért sok fizetés jár.
(lat.) a. m. harag és elfogultság nélkül. pártatlanul. Tacitus Annaleséből (I.1.).
(lat., rövidítése s. l. e. a.) a. m. hely és év nélkül; oly könyvekről, melyek címlapján sem a nyomtatás helye, sem éve nincs kitéve.
Erdélyben használatban volt hosszmérték, a bécsi rőf 4/5 része = 0,622 m. - S., ürmérték Japánban (shoo) = 1,81 liter, Khinában = 0,73 liter.
l. Kéz.
1. Ödön, hegedüművész, szül. Tatán 1831. Első zenei oktatását Budapesten nyerte s Bécsben végezte be a hires hegedütanár Böhm vezetése alatt. A 40-es évek derekán a pesti városi német szinháznak volt első hegedüse. Az 50-es években Weimarban működött Liszt Ferenc oldala mellett s az ottani udvari szinháznál a versenymesteri állást töltötte be. A 60-as évek elején a württembergi király meghivására végleg Stuttgartban telepedett le, mint első udvari virtuóz és konzervatóriumi tanár. Egyike a legelső hegedüművészeknek s mint zeneiró is értékes művekkel gazdagította a nemzetközi zeneirodalmat. Seifriz Miksával együtt hegedüiskolát irt.
2. S. Zsigmond, hirlapiró, szül. Pápán 1851. A középiskolát Pesten, a jogot a bécsi egyetemen végezte s ott tette le az államvizsgálatokat is. 1872. a hirlapirói pályára lépett s ebben az évben lépett be a bécsi Neue Freie Presse belső munkatársai közé. Azóta szakadatlanul tagja e szerkesztőségnek. 1876 ősze óta mint a Neue Freie Presse levelezője és képviselője Budapesten van. Ebben a minőségében sok jó szolgálatot tett és tesz Magyarország gazdasági és társadalmi érdekeinek.
Pál, német szociáldemokrata képviselő, szül. Berlinben 1844. jan. 16. izraelita szülőktől. Reáliskolát végzett, de már 1858. a kereskedelmi pályára lépett; 1869. fivére társaságában köpenygyárat alapított, mely anyagilag függetlenné tette. Ezen időben a szociáldemokrata mozgalomhoz csatlakozott s párthivei által 1884. a berlini községtanácsba, majd a birodalmi gyülésbe választatott. Ez utóbbinak most is tagja.
(Singit), város és fontos kereskedelmi hely Nyugat-Szahara berberektől lakott oázisán, Adrar-Tmarr-on, karavánutak keresztezési pontján. 3000 lakosa és jelentékeny kősókivitele van.
(Söng-Csing, Kvantung), khinai tartomány, Mandsuriához tartozik, de többnyire tulajdonképeni Khinához számítják. Ny-on Pecsi-livel, É-on Kirinnel és K-en Koreával határos, amely utóbbitól a Jalu-kiang választja el. A körülbelül 145,000 km2-re kiterjedő tartomány többnyire hegyes, a hegyvidéket a tartomány fő folyója, a Liau-ho 100 km. széles sík völgye két részre osztja. Lakosainak számát 5 millióra becsülik; fővárosa Mukden. Nevezetesebb városok ezenkivül: Jenden vagy Hing-king, a mandsu uralkodók korábbi székvárosa, továbbá Niu-csvan és Port-Arthur vagy Lü-szun. A tartomány újabban virágzásnak indult.
(ang., ejtsd: szinglt'n), kártyajátékban, különösen a whistben az a kártyaszin, melyből valamelyik játszónak csak egyet osztanak.