(Anas penelope L.), északvidéki madár, mely átvonulása alkalmával tavasszal és ősszel Magyarországot is meglátogatja. Hossza 54, szárnyh. 30, farkh. 10 cm. A him nászruhája: homloka és fejteteje okkersárga, nyaka rozsdaveres, szeme mellett fekete-zöldes fémfényü folttal; hamuszürke háta fekete hullámvonalakkal, hasa fehéres. Tükre fényes-zöld. Fekete hegyü csőre kékes-szürke, lába hamuszürke. A tojó és a him nyári ruhájában rozsdaveres, feje feketészöld szürke foltokkal, háta rozsdabarna fekete foltokkal. L. még Kacsafélék.
(fistula), a sebészetben az a rendellenes járat, mely két természetes testüreget vagy ürös szervet egymással összeköttetésbe hozott, vagy a természetes üregek egyikét, vagy egy ürös szervek a külfelszinnel összeköttetésbe juttat. A S.-ok eredetükre nézve lehetnek sérülések után visszamaradtak, p. a húgycső sérülésénél, vagy pedig gyulladásos folyamatokból és tályogok áttöréséből eredők. Ez utóbbi módon keletkeznek p. a végbélbe vezető S.-ok a gáton. A S.-okat elnevezik: 1. azon üreg után, melybe nyílik (. mell-S., hólyag-S., húgycső-S., bél-S. stb.); 2. azon folyadék szerint, mely rajta kiürül (p. nyál-S., vizelet-S., bélsár-S., tej-S. stb.). Akár külső sérülés után, akár gyuladás után keletkeztek, kezdetben mindig sarjadzással vannak kibélelve, s később ezek behámosodása miatt heggel bélelődnek ki. E szerint megkülönböztetünk: 1. sarjadzó vagy genyedő, vagy lobos S.-t és 2. heges S.-t. A S. igen gyakori betegség s minden üregben, minden ürös szervben keletkezhetik. Leggyakoribb mégis: 1. a végbél-S., 2. húgycső-S., 3. a nőknél nehéz szülések után visszamaradó húgyhólyag-hüvely-S. v. húgyhólyag-méh-S., valamint 4. a végbélhüvely-S. A végbél-S. legtöbbször a végbél vivőeres csomói (aranyeres baj) körül keletkező gyuladásnak v. a végbél közötti kötőszövet tuberkulózus gyuladásának következménye (periproctitis), s mint ilyen a helybeli gümős betegségek közé sorakozik. - A S. igen nehezen gyógyul, mert az érdekelt üregből folytonosan váladék nyomul bele s ez a begyógyulást meg nem engedi; sokszor ezenfelül azért nem gyógyulhat, mert az ürös szerv falában levő izomzat a S. falait folytonosan vongálja s igy a gyógyuláshoz szükséges nyugalom hiányzik (p. végbél-S.-nál). A S. gyógyítása ott, hol még be nem hegedt, sokszor az által sikerül, hogy a váladék bejutását meggátoljuk (p. húgycsőbe betett katéterrel a vizelet-S.-nál stb.). Legtöbbször azonban behatóbb sebészeti eljárásokra (heges S.-nál tüzes vassal való égetés, ismételve edző szerek alkalmazása stb.) vagy operációkra van szükség, melyek nem is igen ritkán két-három ízben ismétlendők, mig sikerhez vezetnek. Ahol a S. falai a szomszédos izomzat által vongáltatnak, ott ezen izomzatot át kell metszeni, p. végbél-S.-nál a végbél záróizmát. L. még Húgysipoly.
ókori város Apuliában, l. Manfredonia.
1. Árpád, jogtudós, szül. 1844. Tanulmányait a nagyváradi jogakadémián és a bécsi egyetemen bevégezvén, 1867. a pesti egyetemen jogdoktorrá avattatott és ugyanakkor az ügyvédi oklevelet is megszerezte. Márt 1868. megindította a Nagyváradi Lapok című Deák-párti közlönyt, melyet két évig szerkesztett. 1870 jan. a kassai kir. jogakadémiához tanárrá neveztetett, honnét saját kérelme következtében 1873 máj. 6. mint ny. rendes tanárt Nagyváradra helyezték át. Ausztriát, Németországot, Svájcot és Franciaországot ismételve beutazta. Az ausztriai és a magyar magán- és bányajogok tanszékét látja el és a községi iskolaszék elnökségét viseli. Önállóan vagy külön lenyomatban megjelent művei: A magyar bányajog (1 köt.); Házassági vagyonjogunk átalakulása; A szénbányászat joga és a földbirtok; A bányatörvényjavaslat; A törvénytelen gyermek és az öröklési jog; A viszkereseti jog a nemzetközi váltójogban (magyar jogászgyülés évkönyve); ezenfelül a Jogtudományi Közlönyben jelentek meg terjedelmesebb tanulmányai.
2. S. Elek, szinész, l. Solymosi.
3. S. József, nyelvészeti iró a XIX. sz. elején. Kecskeméti származású, ref., tanult Debrecenben, 8-as éves deákkorában Hódmezővásárhelyre ment rektornak, majd Göttingában járt egyetemet, azután szoboszlai káplán, nagykőrösi konrektor, szeremlei prédikátor volt. 1806 máj. 5. a szentesi ref. gimnáziumi tanfolyam rektor-professzora lett s itt maradt 1818 elejéig. Itt készítette két munkáját: Oskolai tanítók tárháza (Pest 1817), s Ó és új magyar (Pest 1816).
4. S. Pál, ref. lelkész és tanár, szül. Nagy-Enyeden 1759., megh. Tordason 1816 szept. 15. Előbb a szászvárosi gimnáziumban volt tanár, innen 1805. a sárospataki ref. főiskolához hivatott meg a természettan és mennyiségtan tanárául; ismeretes volt mint költő, még inkább mint egyházi szónok; egyik mennyiségtani művéért a berlini tudóstársaság aranyéremmel tüntette ki. Pataki tanárkodása idején Kazinczy Ferenccel szoros baráti viszonyban élt, ki őt hol személyesen, hol leveleivel sűrün meglátogatta s vele később is egész haláláig sűrü levelezésben állt. Mint tanár gyenge sikerrel működött, ezért tanári állását 1810. a Szászváros közelében fekvő Tordas lelkészi állomásával cserélte fel. Erdélyben Döbrenteivel, Búczy Emillel és Pataki Miklóssal egy irodalmi társaság alapításán fáradozott. Élet- és jellemrajzához számos becses adatot szolgáltatnak a következő művek: Kazinczy Ferenc levelei S.-hoz 1806-16. (kiadta Grunow F. W., Lipcse 1846); Kazinczy Ferenc levelezése (Budapest, közli Váczy János dr., az akad. kiad.); Gyulay Lajos gróf Naplótöredékei (1815-34, az 59-61. lapokon, kiadta Kuun Géza gr., 1875).
(növ., Crepis L.), a nyelves fészkesek ágas, tejelő füve, mintegy 150 faja mind a két földségnek északi gömbjén (hazánkban 24) terem, egyebütt meghonosodott. Levele változó, gyakran szárnyasan hasogatott vagy csipdelkés, virága sárga, ritkán pirosas-lila. A jószág valamennyi faját szivesen megeszi, de a Cr. tectorum L. megy a Cr. virens L. töméntelenül alkalmatlan gyom lehet. A Cr. Sibirica L.-t Oroszországban főzelékül eszik, az olasz Cr. lacera Ten., mely az Apenninek erdeinek alsó régióiban terem, nagyon mérges, már az ember halálát is okozta, ha t. i. a katáng vagy gyermeklánc hasonló levelével összekeverve gyüjtik és eszik. A Cr. rubra L. a mediterrán vidékről, kerti virág, más ritka faj a szép havasi fű, s hazánknak is vannak kiváló S.-fajai, mint a Cr. viscidula Froel., Cr. conyzaefolia Gou. (Cr. grandiflora Tausek), var. chrysocephala Borb. aranyszin szőrü virágfészekkel, a Cr. Pannonica Jacq. stb.
Antal, zongoraművész, zeneszerző, szül. Ipolyságon (Hont) 1839. Első útmutatója a zenében és zongorajátékban atyja volt, ki maga is sokat foglalkozott a zenével. A 40-es évek végén Pestre jött, hol Thern Károly vezetése alatt művelte magát a zongorajátékban, de egyszersmind a tanítói oklevelet is megszerezte. Mint a nemzeti zenede tanítványa, 1858. egy nyilvános hangversenyben közreműködvén, melyet Liszt F. is jelen volt, annak annyira megtetszett, hogy magához hivta Weimarba, hol két évig tanította. 1861. visszatérve hazájába, a Doppler testvérpárral körutazást tett az országban s mindenütt feltünt brilliáns virtuozitásával, különösen pedig azzal a sajátlagos játékmodorával, mellyel a magyar zenét kezelte s melynek manapság is egyik kiváló mestere. 1866. Bécsben, Prágában s más külföldi nagy városokban hangversenyzett kiváló sikerrel. A 60-as évek végén végleg Pesten telepedett le, egészen a zenetanárkodásnak szentelvén életét. 1874-75. alapította magán zeneakadémiáját, mely már 22 év óta virágzik s hol a tanítványok a zongora mellett az ének- és zeneszerzésben is alapos oktatást nyernek. S. mint zeneszerző is a legkitünőbbek közt foglal helyet, szélesen elterjedt eredeti és átiratos zongoraműveit, dalait, indulóit, ábrándjait valódi magyar zamat s hatásos kidolgozás jellemzik. A 80-as években magán zeneakadémiáját miniszterileg megerősített segélyegylettel bővítette ki, alkalmat nyújtván abban a szegény sorsú tehetséges tanítványoknak is magukat a zenében kiművelhetni. Egyik megalkotója az orsz. magyar daláregyesületnek is, melynek több éven át alelnöki tisztét is viselte.
László, jogtudományi iró, a fővárosi árvaszék elnöke, szül. Pesten 1841. Középiskoláit Pécsett, jogi tanulmányait 1866-71. a pesti egyetemen végezte. 1873. letette a jog- és államtudományi doktorátust, valamint az ügyvédi vizsgát. Még jogi tanulmányainak befejezése előtt, 1869 jan. 2. a pestvárosi törvényszéknél joggyakornok, 1871. pedig tollnok lett. A főváros szervezésekor a közigazgatási szakra lépett át s 1873. másodosztályu jegyzővé, 1874 dec. 31. az újonnan szervezett árvaszékhez ülnökké választották. 1878. elnökhelyettese, 1886 febr. 10. pedig elnöke lett a fővárosi árvaszéknek, mely állásában ma is működik. S. dolgozta ki a fővárosi árvaszék szervezeti, eljárási szabályait, ügyrendjét, s a gyámpénztári szabályrendeletet. 1882-ben jelent meg a gyámsági törvény magyarázatát tárgyaló terjedelmes munkája. 1891-ben Szilágyi, az akkori igazságügyminiszter, a polgári törvénykönyvet készítő szakbizottságba hivta meg, és megbizta a gyámságot és gondnokságot tárgyaló rész kidolgozásával. Részt vett a házassági törvényt előkészítő igazságügyminiszteri szaktanácskozásokban 1890-94. Erdély igazságügyminiszter az általános polgári törvénykönyv tervezetének előkészítése céljából az igazságügyminisztérium kebelében szervezett állandó bizottság szerkesztőtagjává nevezte ki. Az örökösödési eljárásról szóló törvény előkészítésében is részt vett és legutóbb az igazságügyminiszter a budapesti egyetemhez a jogtudományi államvizsgálati bizottság kültagjává nevezte ki.
a régi germánoknál a család. Ez volt a germánoknál a társadalmi szervezés fő formája, ugy mint a hunn-szkitha népeknél a törzs és a nemzetség, a szláv népeknél a község. Jelenleg S. vagy Sippschaft alatt az egy törzshöz tartozó vérrokonoknak összességét értik. Heilige S. alatt pedig szt. Annának (Szüz Mária anyjának) családját.
l. Sippe.
Rákosi Viktor irói álneve.