l. Karmoe.
l. Nornák.
Döme, genrefestő, szül. Kis-Gajáron (Pozsony) 1850 febr. 9. Korán árvaságra jutván, már 9 éves korában Bécsbe került egyik rokonához, ki alkalmat nyujtott neki, hogy a reáliskolákat ottan elvégezhesse. Mint ügyes és szenvedélyes rajzoló azután a bécsi művészeti akadémiát látogatta, hol Geiger vezetése alatt nagy előhaladást tett. Bécsből állami ösztöndíjjal Olaszországba utazott s Velencében folytatta tanulmányait. A bécsi és más külföldi kiállításokon velencei életképeivel már korán szerepelt, Budapestre azonban először az 1885-iki országos kiállításra küldött képeket, melyeknek motivumait szintén a festők előtt annyira rokonszenves velencei nép életéből merítette. Bécsben a 80-as évek elején Gonosz nyelvek címü festményével tünt ki, mely aztán számos megrendelőt szerzett számára; de vannak művei (még pedig szép számmal) Londonban is. S. 1885. elhagyta Velencét és Besztercebányán telepedett meg; de azért minden évben visszatér pár hónapra a lagunák városába tárgyat és inspirációt meríteni. A művész magyar tárgyu művei közül kiemeljük a Vásárfia, Heti vásár, Rézhámor és Modern Páris címüeket. A millenáris kiállításon a Nyaralás és Csöndes áhitat hirdették S. előkelő művészi tehetségét.
(Skutče), város Hohenmauth cseh kerületi kapitányságban, a Humberg lábánál, vasút mellett, (1890) 3344 cseh lak., két cipőgyárral, jelentékeny fehérnemühimzéssel. Egyik templomában a XVI. sz.ból való kő-szószék látható, a másikát 1391. Flaka építette. Közelében van Sankt-Annabad vastartalmu ásványvizforrással, fürdőházzal, gyógyintézettel és nagy gránitbányával.
(ejtsd: szkáj), a Belső-Hebridák legnagyobb szigete; Inverness skót grófsághoz tartozik. A Sleat-Sung, Loch-Alsh, Raasay-Sund és a Little-Minch tengerszorosok fogják körül. Területe 1533 km2. Számos hegy takarja; a magasabbak: Cuilion-Hill a Dny-i részen (966 méter), a Blahbein (920 m.), Ben-Bhreac (450 m.), É-on Storr-Mount (713 m.) és a Sour-More (540 m.). Partjait számos öböl teszi szakadozottá; ezek közül a legfontosabbak: Loch-Snizort, Loch-Dunvegan, Bhracadail, Bhreatal, Slapin, Eishart stb. Klimája enyhe, de angyon nedves. Megmívelhető föld csak a partokon van. A fő termék a zab, a burgonya és a takarmány. Egyedüli iparág a gyapjuszövés. Portree a főhelye. V. ö. Mackenzie, The isle of S. (London 1883).
ó-görög utazó és földrajziró. Karyandában született (Kária) és egyike volt ama hajósoknak, akiket Dareios Hystaspes persa király (Kr. e. 521-485.) azzal a megbizással küldött ki, hogy hajókázzák végig és kutassák fel az ázsiai partvidék ama részét, mely az Indus torkolatától egészen az Arab-öböl belsejéig terjed. A S.-művek kiadásait végezték: Klausen (Berlin 1831) s Fabricius (Drezda 1848 és Lipcse 1883), nemkülönben Müller a Geographi Graeci Minores (Páris 1855). A S.-kérdést tanulmány tárgyává tették Niebuhr (a Kleine Schriften 1. kötetében) és Unger (a Philologus 1873. évi folyamában).
az ókori hitrege egyik ismeretes alakja; Minos kedveért elárulta atyját Nisost (l. o.).
görög szobrász, l. Dipoinos és Skyllis.
földrajziró, szül. Kioszban; valószinüleg Kr. e. II. sz.-ban élt és egy útleirásban tárgyalta az ókorban ismeretes három világrészt. Nem S.-tól való, de nagy tekintélyénél fogva neki tulajdonítottak egy verses útleirást, mely a tengerparti vidékeket tárgyalja Gibraltartól egészen a pontuszi Apolloniáig. A munka Nikomedes bitinaiai királynak van ajánlva, stilje értéktelen, de helyrajzi adatai becsesek. Megjelent a Müller-féle Geographi Graci Minores c. gyüjteményben (Páris 1861), külön adták ki Meinek (Berlin 1846) és Fabricius (Lipcse 1846).
sziget, l. Szkírosz.