vagy cinkpát (ásv.), cink-karbonát (ZnCO3), többnyire egy kevés vasat, mangánt, magnéziumot, meszet, sőt ólmot és kádmiumot is tartalmaz. Mészpáttal izomorf, hatszöges rendszerbeli romboéderben, a kristályok aprók, gyakran gömbölyödöttek; leggyakrabban fürtös veséded, héjas, cseppköves, rostos halmazokban, vaskosan, tömött, földes tömegekben. Szintelen, sárga, zöld, barna, szürke, áttetsző vagy átlátszatlan. A S. lapok irányában hasad; k. 5, fs.4,5. Gyakran nagyon igénytelen külsejü, limonithoz hasonló, mert az festi sárgára vagy barnára; elégszer sejtes szerkezetü, amikor sejtes gálma a neve. Igen fontos s a legjobb cinkérc. Régebben, amikor a szfaleritből még nem tudták a cinket kiolvasztani, kizárólag S.-ból olvasztottak cinket. Telében, tömszben, telepben találni többnyire mészkővel és dolomittal kapcsolatban és hemimorfit, galenit és egyéb ércek társaságában. Szép kristályok ismeretesek hazánkban Dognácskáról, Rézbányáról, Kapnikról. Nagyon szép fehér és sárga gömbös, fürtös halmazokat szolgáltat az Altai-hegység. Gálma is a neve, mivel azonban ez a név egyéb cinkércekre is használatos, különösen pedig a hemimorfitre, széngálmának is szokás mondani. Amikor a S. vasat és mangánt tartalmaz aránylag nagyobb mennyiségben, akkor vascinkpát, cinkvaspát és mangáncinkpát is a neve. Mint kagylók kövesítő anyaga is ismeretes.
tengeröböl a sarkvidéki É.-Amerikában, amely az Ellesmere-földet a grönlandi Prudhoe-föld nevü félszigettől választja el, a Baffin-öblöt a Kane-medencével köti össze; a Sabine- és Cairn-fokok közt 25 km. széles. 1616-ban Bylot és Baffin fedezték föl. 1852. Inglefield a 78o-ig ment föl. 1854. Kane és 1860. Hayes kénytelenek voltak benne áttelelni. 1871. Hall, 1875. Nares és 1881. Greeley átjuthattak rajta.
község, l. Szepes-Sümeg.
(ang., ejtsd: szmók) a. m. füst.
Modrus-Fiume vármegye sluini j.-ban, (1891) 1003 horvát-szerb lak.
1. Ferenc, osztrák (lengyel) politikus, szül. Kaluszban (Galicia) 1810 nov. 5. Lembergben jogot végzett és 1840. ügyvédi diplomát szerzett. Ugyanebben az évben élénk részt vett az alkotmányos s nemzeti mozgalmakban, amiért a bécsi kormány halálra itélte. De a császár megkegyelmezett életének és csupán az ügyvédi gyakorlattól tiltotta őt el. 1848. a birodalmi gyülésbe választották, hogy mint a szabadelvü eszmék lelkes előharcosa nagy tekintélynek és népszerüségnek örvendett és hazánk iránt is igaz rokonszenvet tanusított. Midőn az udvar Kremsierbe tette át a gyülést, S. lett annak elnöke és a feloszlatás napján is ő ült az elnöki széken. Az abszolutizmus éveiben ügyvédi praxist folytatott. 1861. a galiciai tartománygyülésbe és a birodalmi gyülésbe választották, ahol a federalizmus előharcosaként szerepelt. 1863-67. a lengyel képviselőkkel együtt távol maradt a birodalmi gyüléstől, de 1867. újra belépett a Reichsrathba és pártjával mind jobban fokozódó befolyásra emelkedett. Miniszteri tárcát ugyan sohasem vállalt, de multjánál fogva és mint a lengyel képviselők vezére minden kormány alatt döntő szerepet játszott. 1881. a birodalmi gyülés elnökévé választotta, mely állásban egészben véve részrehajlatlanul és tapintatosan vezette a ház üléseit. Agg kora és süketsége miatt 1893 márc. állásáról lemondott, mire császár az urakházának tagjává kinevezte, de az agg pártvezér teljesen visszavonult szűkebb hazájába a magányba. V. ö. Widmann, F. S. (Lemberg 1874).
2. S. Szaniszló, lengyel történeiró, az előbbinek fia, szül. Lembergben 1859-ben. 1883. a krakói egyetemen a történet tanára, 1890. a krakói tudományos akadémia főtitkára. Nevezetesebb művei: Henryk Brodaty (Lemberg 1872); Polnische Annalen bis zum Anfange des XIV. Hajrhunderts (u. o. 1873); Poczatki feudalizmus (u. o. 1874); Archiwa w W. Ks. Poznańskiem i w Prusiech (Krakó 1875); Ferdinand des I. Bemühungen um die Krone von Ungarn (Bécs 1878); Mieszko Stary i jego wiek (Krakó 1881); Szkice historyczne, Serya I. (u. o. 1882); Testament Bolesjelawa Krzywoustego (u. o. 1880); Tradycya Kazimierzu Mnichu (u. o. 1877); Urýcz, wycieczka w góry styryjskie (u. o. 1878); Uwagi o pierwotnym ustroju spojelecznym Polski Piastowskiéj (u.o. 1880); Kto zalojelyt kapitujeljel Krakowska ? (u. o. 1880); Wycieczka do Wjelgier (Lemberg 1882); Wstjelpny wykjelad przy objjelciu katedry historyi polskiej (Krakó 1883); Rok 1386 (u. o. 1886) stb. Magyar vonatkozásu történeti dolgozataiért 1892. a magyar tudományos akadémia kültagjává választotta. Egy történeti dolgozata magyar nyelven a Századok 1883. évf. jelent meg Fekete Ivánról.
Tóbiás, angol iró, szül. Dalquhurnhouseban (Skócia) 1721., megh. Livornóban 1771 okt. 21. Tanulmányait Glasgowban végezte, 1741 óta néhány évig egy Nyugat-Indiába induló hajón sebész volt. 1746. visszatért és az irodalomnak élt, többnyire Londonban, de ismételve Francia- és Olaszországot is beutazta. Munkái: Tears of Scotland; History of England (London 1758, 4 köt.). Regényei mestrileg rajzolják I. és II. György angol királyok korát: Roderich Random (1748); Adventures of Peregrine Pickle (1751); Ferdinand Count Fathom (1753); Adventures of Sir Lancelot Greaves (1762); The expedition of Humphrey Clinker (London 1771, 3 köt.). Összes műveit kiadta Roscoe (u. o. 1871); Moore (1872, 8 köt.); Routledge (1884, 4 köt.). V. ö. Hannay D., Life of S. (London 1887); Wershofen, S. et Lesage (Berlin 1883).
(ol., ejtsd: szmorcando), zenei műszó, a. m. elhalva, haldokolva.
l. Szmirna.
1. Henrik Vilmos, angol hidrográfus és csillagász, szül. Westminsterben 1788., megh. St. John Lodgeban (Aylesbury mellett) 1865. Már 1805. az angol tengerészetbe lépett, a francia háboru után egy évtizeden át a Közép-terngert mérte, aztán bedfordi csillagvizsgálóján dolgozott. Munkái: A cycle of celestial objects (2 köt., London 1844, 2. kiadás 1881) és Memoir of the Mediterranean (u. o. 1854).
2. S. Piazzi Károly, angol csillagász, az előbbinek fia, szül. Nápolyban 1819-ben. 1835. az edinburgi csillagvizsgálón Maclear alatt asszisztenssé, majd ennek eltávozta után 1845. skót királyi csillagász és edinburgi egyetemi tanár lett. 1888-ban nyugalomba vonult. 1856. a Pic of Teneriffán 2700 és 3260 m. magasságban észlelt, főkép a csillagok fényességére és szineire is nagy figyelmet fordítva; észleleteinek eredményét Teneriffa, an astronomer's experiment(London 1858) címen közölte. Irt egy Meteorological spectroscopy-t, mely az általa kiadott Observations made at the Royal Observatory of Edinburgh 13-14. kötetét teszi (Edinburg 1871-77). A nagy piramist magasabb inspiráció folytán épült műnek tartotta, melyben a világegyetem méretei, napjaink fizikai felfedezései stb. mintegy letéteményben vannak; az e tárgyban 1864 óta kiadott művei közül legjobb áttekintést ad: Our inheritance in the great Pyramide (3. kiad. London 1880). S.-től ered különben az ékfotométer első eszméje is.