az ón (stannum) kémiai jele.
l. Anguilla.
(ejtsd: sznek-river, a. m. kigyó-folyó), vagy Shoshone-river, több mint 1450 km. hosszu folyó É.-Amerika Ny-i részében. A Yellowstone nemzeti parkban a Windriver-hegységen ered; eleinte Ny-nak folyik, határul szolgál Idaho és Oregon közt és Ainsworthnál a Columbiába ömlik.
város és járási székhely Friesland németalföldi tartományban, 22 km.-nyire Leeuwardentől, az 1041 ha.-nyi területet borító S.-e Meer Ny-i és a Trek Vaart Partján, vasút mellett, 11,100 lak., vászonszövéssel, malmokkal, cserépedény- és faliórakészítéssel, igen élénk vaj- és sajtkereskedéssel, egészen modern épületekkel, amelyektől csak az 1613. épített Hoogaindster Waterpoort (híd és őrház) üt el.
v. snepf., l. Szalonkafélék.
1. Vilmos Lajos, svájci jogtudós, szül. Idsteinben 1785 ápr. 6., megh. Küssnachtban 1854 jul. 5. Miután a karlsbadi megállapodások alapján wetzlari gimnáziumi tanári állásától elbocsátották, előbb Zürichben, később Bernben lett tanár, de a berni uralkodó pártokkal támadt viszálya miatt kénytelen volt Bernt elhagyni. irta a Handbuch des schweizer. Staatsrechts (Zürich 1839) c. munkát.
2. S. Vilmos, svájci jogtudós, az előbbinek öccse, szül. Idsteinban 1789 okt. 8., megh. Bernben 1851 máj. 8. Előbb dorpati, később baseli, 1833. zürichi, 1834. berni tanár, amely várost igazságtalan felségárulási vád miatt kénytelen volt elhagyni. Halála után jelent meg Naturrecht (Langnau 1857, Bern 1859, új kiad. 1885) címü műve.
Ferdinánd Ágost, flamand iró, szül. Courtraiban 1809 jul. 21., megh. Gentben 1872 jul. 3-án. 1830-34. katonaorvos Antwerpenben, aztán orvos Gentben és itt alapította Renzzel a De tael is gansch het volk cimü egyesületet, továbbá Kunsten Letterblad c. közlönyt. 1848-ban Serrurerel és Heremanssal alapította a Vlaemsch Genootschap c. társulatot. Iratai: Schets eener geschiedenisder nederlandsche letterkunde (3. kiad. Gent 1855); Vlaemsche bibliographie (u. o. 1851 és 1857) és a Willems-féle Reinaert de Vos (u. o. 1850) második kiadását eszközölte és az Oude de nieuwe liederen (u. o. 1853) népies kiadását. Kiadta továbbá a Maerlant-féle Alexander's geesten (1860-61, 2 köt.) és a Nederlandsche gedichten mit den 14. eeuw (1869) c. műveket.
(Snell) Willebrord van Roien, német-alföldi matematikus, szül. Lejdában 1591., megh. u. o. 1626 okt. 30. Atyja jeles matematikus volt és igy fiát is arra tanította. Az ifjabb S., miután Keppler és Tycho de Brahe tanítvány volt, a lejdai egyetemen a matematika tanárává lett. 24 éves korában nevezetes fokmérést végzett Bergen op Zoom és Alkmaar között, amelynél új módszert alkalmazott a triangulatio (háromszögelés) segítségével, és igy sokkal pontosabb eredményt ért el, mint elődei. E fokmérést Eratosthenes Batavus, seu de terrae ambitus vera quantitate suscitatus (Lejda 1617) cimü művében irta le. A tévesen Pothenotnak tulajdonított geometriai problema is tulajdonképen S.tól származik. Nevezetes művei: Descriptio cometae qui anno 1618 nov. 1. effulsit (Lejda 1619); Cyclometria, seu de circuli dimensione stb. (u. o. 1621); Tiphys Batavus seu Histiodromicae, de navium cursibus stb. (u. o. 1624); S. Stevini Hypomnemata (u. o. 1608); Doctrinae triangulorum canonicae libri IV (u. o. 1627) stb.
Mátyás, nyomdász, 1680. Thamas Márton után vette át a nagyszombati akadémia nyomdájának vezetését, mely 1687-ben Martius Miklósra bizatott. Ez év alatt megjelent nagyobb művek közül említésre méltók: Káldi Györgynek Istennek szent akarattya (1681); Bársony György, Veritas toti mundo declarata (1681); Pereszlényi Pál, Grammatica linguae ungaricae című (1682) munkája.
(ejtsd: sznyadecki) Jan, lengyel matematikus és asztronomus, szül. Zninben (Posen) 1756 aug. 29., megh. Jaszunyban 1831. Krakóban matematikát és fizikát tanult s 1778-81. külföldön (Kästner, Laplace mellett) képezte magát tovább. Aztán a matematika tanára lett Krakóban (1803-ig), majd Vilnában, 1815. megvált a professzorságtól. S. élénk részt vett a litván provinciák összes oktatásügyének reformjában. Asztronomiai és matematikai értekezéseken kivül szerzette a következő műveket: Szferikus trigonometria (1807) és egy matematikai földrajz (Varsó 1804, 3. kiad. 1818). A filozofiában az angol empirizmus mellett és a német filozofia, névszerint Kant ellen szállt síkra. Rektori beszédei, életiratai, p. Coppernicusé (több nyelvre lefordítva), végre irodalmi levelei szigoru puristának és minden romantika határozott ellenségének mutatják. Műveinek gyüjteménye Varsóban jelent meg (7 köt., 1837-39); leveleit (1788-1830) Kraszewski (Posen 1878) adta ki. - Testvére S. Andrzej, szül. Zninben 1768., megh. Vilnában 1838-ban. 1796-1832. a kémia első professzora a vilnai egyetemen, majd tanár az orvossebészeti akadémián. Közzétette: A kémia alapelemei(1800. és többször); Az organikus testek elmélete (2. köt., 1804-11., németül Raubigtól, Nürnberg 1821); orvosi értekezések stb.; Összegyüjtött iratok (6. köt., Varsó 1840).