az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányság székhelye Bukovina határán, a Pruth bal partján, vasút mellett, (1890) 10,939 lak., bőrcserzéssel, jelentékeny ló- és marhavásárokkal.
(növ.), l. Pázsithagyma.
1. Ágoston, flamand regényiró, szül. Badelban 1824 máj 9. Előbb nyomdász, aztán az Antwerpenben megjelenő katolikus Handelsbladnak főszerkesztője. Novellái: De Woetbranders; De Franschen in Noord-Braband 1793; Antwerpen in Brand, Tafereelen uit den jare 1576 (1876) s mások.
2. S. János Renier, flamand regényiró, az előbbinek bátyja, szül. Bladelban (északi Brabant) 1812 nov. 22., megh. Turnhoutban 1888 aug. 9. A falusi életnek élénk képeit mutatja be Het kind met den helm; De hut van Wartje Nulph (epizód nassaui Móric hadjárataiból); Dorpsverhalen címü müveiben.
(ang., ejtsd: sznob) a. m. rátartó, elbizakodott; snobismus, az olyan ember viselkedése.
Károly János Gusztáv gróf, svéd költő, szül. Stockholmban 1841 szept. 8-án. 1865-1879. diplomáciai szolgálatban állott. 1876. az akadémia tagja, 1890. a svéd birodalmi könyvtár főnöke. Nagy tehetségü lirikus, a szellemi és politikai szabadság danoka. Kiválóak epikai leirásai és balladái. Goethe balladáit is mesterileg fordította Balladen (1876) címen. Költeményeinek több gyüjteményét tette közzé (Smadikter, Stockholm 1861; Orchideer, u. o. 1862; Dikter 4. kiad. 1883; Sonnetter, u. o. 1871; Nya dikter, u. o. 1881; Dikter, 3. gyüjt. 1883, 4. gyüjt. 1887).
Sturluson, izlandi iró és politikus, szül. Hvammban 1179., megölték 1241 szept. 22. A tudós Loptsson Jonnál nevelkedett és Izlandban előkelő állást foglalt el. Hákon norvég király, valamint Skule herceg is, akiket két ízben (1218-1220 és 1237-39) Norvégiában meglátogatott, a legnagyobb kitüntetésben részesítették. Minthogy azonban a két fejedelem terveit: Izlandnak norvég uralom alá vetését hajlandó volt elősegíteni, csakhogy hatalmát Izland fölött és ellenségei (Thorgils skardeés Gissur) felett növessze, leálcázták és orgyilkosok megölték. Mint iró első rangot foglal el Izland irodalmában, a történelmi prózában éppen ugy, mint a szkald-költészetben. Köteményei közül csak egy: a Hattatal (Hákon királyt és Dkule Jarlt dicsőítő költemény) maradt fenn teljességében. A többi művei közt kiemelendő az ifjabb Edda (l. o.) és az első kiadója által Heimskringlának (világkör) nevezett mű, melynek tartalma a norvég királyok története a legrégibb időktől a XII. sz. végéig, és 16 sagára (mondára) van beosztva, amelyek elseje a svéd és norvég Ynglingerekkel, mint a norvég királyok elődeivel, kezdődik és melyek utolsója Magnus Erlingsson király (megh. 1184.) történetével végződik. A Heimskringlát kiadta Peringskiöld János (2 köt., Stockholm 1697), Schöning és Thorlacius Sk. (6 köt., kopenhága 1777-83), Unger (Kristiania 1868) és Jonsson (Kopenhága 1893). V. ö. Storm, S. S. Historieskrivning (u. o. 1873).
(ejtsd: sznuk-) Keresztély, németalföldi orientalista, szül. Oosterhoutban (eszaki Brabant) 1857 febr. 8. Tanulmányait Lejdában végezte és 1880-81. Nöldeke alatt a szír nyelvet tanulmányozta, azután a németalföldi indiai hivatalnokok számára felállított tanintézeten tanár volt. 1885. tanár az ottani egyetemen, 1884. mint kutató beutazta Arábiát és 1889. két évre Kelet-Indiába utazott, ott az iszlámot tanulmányozva. Fő művel: Mekka (Hága 1888-89, 2 köt.).
(ejtsd: sznodn), Anglia legmagasabb (1094 m.) hegycsúcsa Caernarvon (ettől 13 km.-nyire) walesi grófságban. Öt csúcsa: Y-Wyddfa, Yr-Aran, Lliwedd, Crib-y-Ddysgyl és Crib-Goch. Áprilistól októberig nincs rajta hó. 1895 óta fogaskerekü vasút vezet föl rája. A walesi bárdok szemében ez volt az ő Parnasszusuk. A hagyomány szerint, ha csúcsa le fog zuhanni, bekövetkezik a világ vége.
county Pennsylvania É.-amerikai államban, 832 km2 területtel, 10,500 lak., Middleburg székhellyel.
(ejtsd: sznajdersz) Ferenc, flamand festő, szül. Antwerpenben 1579., megh. u. o. 1657 aug. 19-én. A «pokoli» Brueghel Péternek és Van Balen Henriknek volt tanítványa, 1602. az antwerpeni festőcéh mestere lett, azután 1609-ig Olaszországban tartózkodott. Művészete főleg Rubens hatása alatt fejlődött ki. Eleinte főleg csöndéleteket, gyümölcs-, virág-, konyhai képeket festett, de utóbb eleven állatok minden fajtájának nagy szabásu, drámai ábrázolására adta magát, melyeket a maguk nemében mai napig sem multak fölül. A budapesti országos képtárban is van egy szép képe: A sólyom és a kotlós tyúk (1646, 751. szám).