l. Füstölt hús és Hús.
1. város Cassel porosz kerületben, a Salzbach és Kinzig összefolyásánál, (1890) 945 lak., sós forrásokkal és fürdőintézettel. - 2. S. am Taunus, község és látogatott (1894-ben 2337 fürdővendég) fürdő Wiesbaden porosz kerületben, Majna-Frankfurttól 5 km.-nyire, vasút mellett, (1890) 1562 lak., nagy gyógyépületekkel, hotelekkel, fürdőkkel, 24 sóstartalmu, 15-28o-os szénsavas forrással, amelyek vizét fürdésre, ivásra (évenkint mintegy 100,000 korsóval küldenek szét) használják, különösen kronikus hurutok, gyomor- és májbajok, női betegségek és skrofula ellen. Ismeretesek az itt készített S.-i pasztillák. Ny-on és DNy-on a Dmünsteri-hegy, ÉK-en a Burgberg és ÉNy-on a Daschberg fogják körül. V. ö. Köhler, Der Kurort S. am Taunus und seinre Umgebung (Frankfurt 1873); Haupt, S. am Taunus (Würzburg 1892).
1. Gyula báró, Német-Kelet-Arfika kormányzója, szül. Ludwigsburgban 1846 febr. 5. Tübingában és Göttingában tanult jogot, legelőször württembergi igazságügyi szolgálatba, majd miután a német-francia háboruban részt vett, birodalmi konzulátusi szolgálatba lépett, mint a főkonzulatus attachéja Bukarestben. 1872. konzul lett Algeriában, 1876. Kantonban, 1879. Habanában, 1881. Kamerun kormányzója. 1890. Német-Kelet-Afrika kormányzójává nevezték ki. De már kevéssel utóbb nézeteltérések merültek fel S. és a kormány között a kormányzati módszer s az egyes osztályoknak adott vagy adandó jogok tekintetében. 1892. lemondott állásáról s egyúttal megvált az államszolgálattól. Azóta birtokán Vorrán Bajorországban él.
2. S. János Károly Hermann báró, német protestáns teologus, szül. Cincinnatiban 1852 aug. 16-án, sváb családból. Tübingában tanult, 1880. lelkész Striesenben Drezda mellett, 1887. a jeruzsálem-hitközség predikátora Berlinben, 1889. egyúttal privát-docens, 1893. rendkivüli tanár az egyetemen u. o. Fontosabb iratai: Der Brief des Apostels Paulus an die Philipper (Br.-Freiburg, 1889); a Holtzmann, Lipsius és Schmiedellel együtt kiadott Handkommentar zum Neuen Testament című munka (2 rész, u. o. 1890), 2. kiad. 1892-93); harmadik kötete: Und was thut die evang. Kirche? (Berlin 1890); Reformation u. sociale Frage (Baumgarten: Evangelisch-sociale zeitfragen, Lipcse 1891, 1. köt. 6. füzetében) c. röpiratok.
a. m. nátirum (l. o.).
tulajdonképen Bazzi Giovanantonio, olasz festő, szül. Vercelliben 1477., megh. Sienában 1549 febr. Eleinte Spanzottinak, egy versellii kontár festőnek volt tanítványa és csak Milanóban, Leonardo da Vinci iskolájában képezte ki magát művésszé. 1501. Sienába ment s ott csakhamar számos megrendelésben részesült. Ez időből való freskóképei közül a legnevezetesebb az 1505-től 1506-ig a Siena közelében levő Monte Oliveto maggiore kolostor keresztfolyosójában festett 26 ábrázolás szt. Benedek életéből, függőképei közül pedig Krisztusnak a keresztről levételét ábrázoló képe a sienai muzeumban. 1513-14 körül Rómába ment, ahol Chigi a Villa Farnesinában levő hálószobájának kifestését bizta rá. Itt festett freskóképei közül leghiresebb és talán S. legtökéletesebb munkája a Nagy Sándor és Rhoxane menyegzőjét ábrázoló jelenet, melynek érzéki és mégis finom szépsége szinte páratlan a maga nemében. Ehhez sorakoznak a Dareios családjának hódolatát, Vulcanus műhelyét, Nagy Sándort mint a Bukephalos ló megszelidítőjét ábrázoló képek. Egy Lucretiát ábrázoló képeért X. Leo pápa lovagi rangra emelte. 1515. ismét Sienában találjuk, 1518 és 1525 között Felső-Olaszországban, Mantovában, Parmában, Reggióban dolgozott, 1527-37. Sienában élt, 1537. Piombinóban, 1540. Volternában, azután Pisában s Luccában, 1542-től fogva ismét Sienában tartózkodott. 1518. festette a sienai Oratorio di S. Bernardinóban a Mária életéből vett négy freskóképet, tulajdonképen a női szépség dicsőítését, 1525. a S.-Domenico-templom Katalin-kápolnájának hires freskóképeit, melyek ugy mély fölfogásuknál, mint díszítő hatásuknál fogva legjobb műveihez tartoznak; valamivel később a sienai városházának egyes termeiben szenteket, a Madonnát és Krisztus föltámadását ábrázoló képeket. Függőképei közül nevezetesek: egy körmeneti zászló a Madonna és szt. Sebestyén gyönyörü alakjaival (Firenze, Uffizi-képtár); A királyok imádása (Siena, S. Agostino); Madonna szentek között (pisai képtár) stb. A budapesti országos képtárban levő Madonnaképe szt. Katalin és szt. Ferenc alakjaival (57. sz.), szeretetre méltó oldaláról mutatja be a művészetét. Korának legtehetségesebb művészeihez tartozott, de ingatag természete, kicsapongó életmódja és csekély szorgalma meggátolták abban, hogy tehetségét teljesen kifejtse. V. ö. Jansen, Leben und Werke des Malers G. A. Bazzi (Stuttgart 1870); Vischer, a Dohme-féle Kunst und Künstler-ben; György Aladár tanulmánya a Petőfi-társaság Lapjában (1878).
palesztinai városok a mai Ghor mellett, amelyek Mózes 1. könyve, 19. rész, 24. verse szerint kénköves és tüzes eső (24. vers) és földrengés (25. vers) folytán lakosaik istentelensége miatt semmisültek meg.
(növ., Calotropis gigantea R. Br., osercserje), nagy birsformáju sárga gyümölcse a kézben szétpattan és száraz pornemü tartalmát kiszórja. Josephus zsidó történetiró Kr. u. az első században említi, hogy az elpusztult Sodoma város pora van benne. V. ö. Seetzen, Reisen durch Syrien, Palästina stb. (Berlin 1854-55).
természet elleni fajtanság állatokkal v. férfiak között. L. Fajtalanság.
(növ., Contortae), a kétsziküek forrtszirmuinak rendje. Virágjok 4-es, 5-ös vagy többes tagu, a termő belső és két levélből alakul. Himjök számra nézve a párta metszeteivel megegyezik, vele változik és a belsejéhez nő; a pete visszafordult. A párta bimbója sodortan nyugszik. A krepinféléket, az apocyneákat, a strychninféléket v. loganiaceákat meg a gentianaféléket foglalja össze. Azelőtt az olajfa- meg a jázminféléket is ide számították.
szálas anyagok és fonalak megcsavarása. A hosszegységre eső csavarmenetek számát S.-számnak mondják. Pamutfonalaknál hosszegységül az angol hüvelyt, gyapjufonalaknál a métert veszik. Szálas anyagok megsodrását fonásnak, fonalak megsodrását pedig cérnázásnak mondják. L. Fonás.