Spalato kerületi kapitánysághoz tartozó dalmát sziget, a Spalatói-csatorna és a Stretta della Porte di Spalato között; hossza 17, szélessége legfölebb 5 km., legnagyobb magaslata 218 m. Lakóinak száma (1890) 3171. A szigetnek több jó kikötője van és gazdag mézben, olajban és borban.
az ugyanily nevü járás székhelye Lüneburg porosz kerületben, a Böhme és S. összefolyásánál, a lüneburgi pusztán, vasút mellett, (1890) 3419 lak., cipő-, szőnyeg- és nemezkészítéssel.
1. (lat. scultetus; ném. Schultheis, Schulze; fanc. maire), községi biró. Németországban a most választás útján betöltendő állás régebben bizonyos nemü ingatlan birtokához volt kötve. Az ily ingatlanok u. n. S.-javak voltak. - 2. Hazánk felső megyéiben a külföldről betelepített gyarmatosokat hajdan S.-eknek nevezték.
Ferenc, pedagogus, szül. M.-Csáton (Borsod) 1821 dec. 1. Alsóbb iskoláit Miskolcon, a felsőbbeket Sárospatakon végezte. 1847-48. a görög nyelv, neveléstan s a statisztika tanításával bizta meg a sárospataki főiskola elüljárósága. 1848. papi vizsgálatot tett. Ugyanez évben káplán s nevelő lett Kereszturon. 1849. pedig sárospataki gimnáziumi tanár. Ebben a minőségben 25 évig működött, amikor is gyengélkedése miatt visszavonulván a tanári pályáról, azóta a sárospataki főiskola pénztárnoka. Önálló munkái főkép nyelvészetiek. Egyik szerzője volt a Sárospatakon megjelent görög s a Putsche után készített latin nyelvtannak. Egyik szerkesztője a sárospataki Görög-magyar szótárnak. Részt vett a Latin-magyar szótár irásában, a Magyar-latin szótárt pedig egészen ő szerkesztette. V. ö. Új Magyar Athenas.
a Duna bal partján, a mai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye délnyugati részét foglalta magában és északról délre menve, Soroksártól Baja szomszédságáig terjedt. Nevét valószinüleg Zsolt vezértől kapta, kinek jószágai ezen a vidéken feküdtek. Oklevelek azonban csak 1341-től emlegetik a solti széket. V. ö. Pesty, Eltünt vármegyék (I. 68-74).
(v. Scholtz) Gusztáv, ev. lelkész, szül. Eperjesen 1842. Tanulmányait részint itt, részint Jénában s a hallei és berlini egyetemeken végezte. 1866. Budára hivatott segédlelkészül és tanítóul s az ottani akkor még teljesen német iskolában ő kezdett először egyes tárgyakat - a helytartóságtól kapott megdorgálás ellenére - magyarul tanítani. 1868-72. Gölnicbányán volt rendes lelkész, 1873 óta pedig Budán lelkészkedik s egyszersmind az újabb időkben a bányai ev. egyházkerület főjegyzője. Ő hozta szokásba a budai ev. egyház körében a «karácsonyfa-ünnepély»-t, melyre itteni lelkészkedése alatt összesen 13,151 frtot gyüjtött s abból 1175 szegény gyermeket segélyezett. A Protestáns Népkönyvtár c. folyóiratnak ő volt Farkas Józseffel együtt a szerkesztője.
Gyula, erdész, szül. Iglón (Szepes)1837 márc. 11. Gimnáziumi tanulmányait Iglón, Rozsnyón és Késmárkon, az erdészetet a selmecbányai erdészeti akadémián végezte. 1862. a körmölbányai erdőhivatal kerületébe nevezték ki erdészjelöltnek s ugyanebben az évben tette le az erdészeti államvizsgát is Budán. 1863. erdőgyakornok, 1865. bélabányai helyettes erdész, 1867. a selmecbányai főbányagrófi hviatalnál helyettes fogalmazó, 1868. fogalmazó, 1869. erdőrendező, majd a diósgyőri koronauradalomban erdőmester. 1871. a már magyar nyelvü selmeci erdészeti akadémiánál ideiglenes tanár, 1872. erdőtanácsos és rendes tanár, 1878-91. egyúttal az akadémia aligazgatója. 1884. mint tanárt főerdőtanácsossá nevezték ki, 1893. mint a máramarosszigeti erdőigazgatóság igazgatója a miniszteri tanácsos címet és jelleget kapta. 1895-ben a földmívelési minisztériumba hivták be, hol miniszteri tanácsosi minőségben mint az erdészeti főosztály főnöke működik. Fekete Lajossal együtt irta az Erdőbecsléstan c. művet (1892).
Soloeis v. Solus, régi, eredetileg feniciai város szicilia É.-i partján, Palermótól K-re; a Castello de Solanto hegyen, a Zaffarano-foktól D-re még akadhatni a hajdani város romjaira.
(lat.) a. m. oldat. A legyegyszerübb gyógyszerkészítmények egyike, mely tulajdonképen egyértelmü a kémaiai szempontból vett oldatokkal. A feloldott anyagot solvendumnak, az oldó folyadékot pedig menstruumnak (solvens) mondjuk. Menstruum leeht viz, borszesz, bor, éter, éterspiritusz, kollodium, olaj, glicerin vagy valamely főzet, forrázat. S. számos van a hivatalos összetett gyógyszerek közt is, melyek azonban különböző néven (S., aqua, spiritus, vinum, liquor) szerepelnek. L. még Feloldás. - S. a jogban, l. Fizetés.
l. Sollutréi.