(franc.) a. m. fizetési képesség; solvable, fizetésképes.
l. Nátrium karbonátjai.
(lat.) a. m. oldó szerek. Ritkán használatos elnevezés a nyálkát oldó, köptető szerekre (l. o.). Leggyakrabban a hashajtókat értik S. alatt.
(ejtsd: szolve förth), az Ir-tenger öble, amely Skócia és Anglia partjába nyulik be. Ross Island és Saint Bees Head között a bejáratánál 41 km. széles; hossza 197 km. A skót parton néhány zátonya van. Nagyobbára csak kis parti folyók ömlenek belé. Halakban igen gazdag. Az áradás és apadáskor a viz feltünő gyorsan folyik.
az a talpfa, melyet a hajóépítésnél a hajók alá tesznek és midőn a hajó kész, ennek vizbe bocsátásánál csúsztatóul szolgál. L. Hajógyár. - Régi nyelvünkben S.-nak mondták a sarut is.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi felső j.-ban, (1891) 1820 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. S. környékén volt Mátyás király nagy vadaskertje. Csekély romjai látszanak egy várnak, melyet Szarkavárnak neveznek; Bél Mátyás korában még látszottak a nyéki vadaskert falai.
a középkorban szokásos vadászat, melyet betanított sólymokkal, vércsékkel, sasokkal szárnyasokra tartottak. Solymár, aki a sólymokat vadászatra tanítja. L. Vadászsólyom.
1. kisközség Arad vármegye radnai j.-ban, (1891) 1615 oláh lak., a Maros folyó partján, aho lelőreszökő magas hegyen S. várának romjai állanak. A várról 1278. tétetik először említés; 1440. I. Ulászló Ország Mihálynak és Jánosnak adományozza; 1446. Hunyadiak, utóbb a Báthory-család kezére került s 1551 után a törökök foglalták el, de 1595. Borbély György kiűzte őket innen. 1597. Jósika Istváné volt a vár, 1602. Báthory Zsigmond Székely Mózesnek adományozá. 1603. ismét török kézre került s ekkor újból Borbély György hódította vissza. Bár a Székely-család továbbra is igényt tartott rá, Rákóczi Zsigmond 1607. mégis elzálogosította Lugossy János lippai kapitánynak. S. romjai most gyorsan pusztulnak. A község közepén föles-vasas savanyuvizforrás fakad. V. ö. Márki Sándor, A Maros mentén (Magyar Gaea 1881. évf.). - 2. S. nagyközség Heves vármegye gyöngyösi j.-ban, (1891) 2040 magyar lak. - 3. Kis-S., kisközség Udvarhely vármegye székelyudvarhelyi j.-ban, (1891) 1030 magyar lak. - 4. Maros-S., kisközség Hunyad vármegye dévai j.-ban, (1891) 1129 oláh és magyar lak., sóhivatallal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 5. Nagy-S., kisközség Udvarhely vármegye székelykeresztúri j.-ban, (1891) 1038 magyar lakossal.
kisközség Arad vármegye borossebesi j.-ban (1891) 484 oláh lak., barnakőbányájában 50 munkás dolgozik.
1. Elek, szinész (családi néven Sipos), szül. Tövisen (Alsó-Fehér) 1847 jan. 25. Tanulmányait Nagy-Egyeden, majd Kolozsváron és Gyulafehérváron végezte. A gimnázium 7-ik osztályából kilépve, szinész lett. Először (1868) a budai népszinházban lépett föl az Ördög piruláiban. 1875. a népszinház megnyitásakor annak egyik oszlopos tagja lett és csak 1886. vált meg attól, mikor vidéken vendégszerepelt 1890-ig. Ekkor ismét a népszinházhoz szerződött. 1894. szinésziskolát alapított, mely a következő évben nyilávnossági jogot nyert. S. kiváló komikusa a népszinháznak, páratlan humorával a közönség osztatlan elismerését biztosította magának. Irt néhány szindarabot, továbbá Egy cím nélküli könyv (1879) címü füzetet és A szinészet tanítása (1896) c. művet.
2. S. Eszter, l. Eszlár.