1. László báró, országgyülési képviselő, szül. Győrben 1832. Szülővárosa körül nagy birtokai vannak. Megvette az aradvármegyei Atzél-féle birtokokat. 1892. szabadelvüpárti képviselővé választották. 1895. magyar báróságot és főrendiházi jogosultságot nyert.
2. S. Ödön, báró, főrendiházi tag, szül. Eszterházán (Sopron) 1866 jun. 13. Genfben és Sopronban elvégezvén gimnáziumi tanulmányait, a amgyaróvári akadémiában a kétéves tanfolyamot hallgatta. Okleveles gőzkazán- és gépkezelő. Aztán hosszabb tanulmányutat tett a külföldön. 1895. a király bárói rangra emelte és azóta a főrendiház örökös jogu tagja.
(állat), l. Sólyomfélék.
Jenő, pénzügyi iró, szül. Pesten 1858 dec. 18. A középiskolákat s egyetemi tanulmányait Pesten végezte. 1876. a Nyiregyházán megjelent Szabolcsmegyei Közlönynek segédszerkesztője, 1877. a Borostyáni Nándor által szerkesztett Buapesti Napilapnak, utóbb a Lukács Béla által szerkesztett Közvéleménynek belső dolgozótársa volt. 1881-94. a magyar tisztviselők országos egyesületének könyvtárnoka, azóta választmányi tagja. 1891-től előbb pót-, majd rendes tagja a Budapesten újra szervezett államszámviteltani állami vizsgáló bizottságnak. Tevékenyen vett részt az 1885. XI., 1887. XX., 1891. X., 1891. XLIII., 1894. XXVII. és 1896-iki IV. t.-cikkek javaslati tervezetének elkészítése és pénzügyi szempontból való elbirálása körül. Önálló munkája a Nyugdíjtörvény magyarázata(1892).
Ferenc, jogtudós, a dévai kir. törvényszék elnöke, a Székelytelek és Sályi biharvármegyei községekben birtokos régi Fekete-család ivadéka. Szül. Almaszegen (Nihar) 1839 okt. 1. Középiskoláit Nagyváradon, a jog- és államtudományoakt a pesti egyetemen hallgatta, doktori oklevelet 1867. nyert. Ugyanakkor a pesti kir. itélő táblánál a közügyvédi vizsgálatot, majd a váltóügyvédi vizsgálatot letette. Még abban az évben Nagyváradon ügyvédi irodát nyitott s a megyénél előbb tiszteletbeli tiszti ügyész, majd 1869. nagyváradi járás tiszti ügyészévé választatott. Innen 1871. a kőrösbányai kir. törvényszék kir. ügyészévé, majd 1875. a dévai királyi törvényszék elnökévé neveztetett ki. Irodalommal már tanuló korában foglalkozott. Kiadott müvei: A pandekták sommás átnézete (Pest 1864) és A közönséges és a részszerü magyar egyházjog elemei (u. o. 1873, 2. kiad.). Jelentékeny publicisztikai szerepet vitt a Bihar c. politikai lapnak szerkesztésével. Hunyad vármegye központján ő kezdeményezte 1880. az azóta nagy sikerrel működő hunyadmegyei történelmi és régészeti társualtot, melynek évkönyveit több úttörő értekezésével gazdagította (Az oláh incolatus Hunyadmegyében; Helyneveink törtéentéhez; A magyarság ősisége Hunyadmegyében; A Zsilvölgy betelepítéséhez; Egy ősi magyar telep [Hodát] multjához; A Kendeffy-család őseiről és birtokviszonyairól). Szabó Károly, Pesty Frigyes, Hunfalvy Pál tanulmányaihoz is sok oklvelet gyüjtött.
(Falconidae), tágabb értelembena ragadozó madarak egyik csoportja, melyek nappaliak, erős testalkatuak, erős és többnyire hogasan hajló és fogazott csőrrel ellátottak, fejük és nyakuk tollas, szárnyaik nagyok és erősek. Farkuk 12 kormánytollu. Ide tartoznak a sasok, kányák, ölyvek, héják és a tulajdonképeni sólymok (Falconidae), amelyeket rövid, de erősen görbült és fogazott csőr és hosszu szárnyak tüntetnek ki. Csőrük orma rövidebb, mint a középső ujj fele karommal együtt; külső ujjuk valamivel hosszabb a belsőnél. Szárny- és faktollaik kemények. Ide tartoznak a vércsék (l. o.) és a sólymok, melyekből hazánkban 5 faj él, u. m. a kis sólyom (Falco regulus Pall.), amely nálunk hegyes és lapályos vidéken csak télen jelenik meg. A kerecsensólyom (l. o.). A vándorsólyom (F. peregrinus Gon.), háta sötétbarna, hasa fehér, számos barna hullámvonallal. Farkán 7-9 fehér harántszalaggal, gatyája fehér. Magyarország hegyein gyakori, ahol fészkel is; télen ellátogat a síkságokra is. A hosszu szárnyu sólyom (l. o.). A Feldegg-sólyom (F. Feldeggi Schl.) a Duna- és tiszapart erdeiben honos. Télen melegebb vidékekre vonul. L. még Méhészölyv és Vadászsólyom.
(Pestes-S.), kisközség Bihar vármegye élesdi j.-ban, (1891) 1722 oláh és tót lak.; itt Batthyány József grófnak üveggyára van, mely évenkint mintegy 20,000 cshock metszett üveget állít elő; a munkások száma 32. Közelében magas szikla csúcsán S. várának romjai vannak. A vár építtetője minden jel szerint a Genegye nembeli Pál országbiró volt. Birtokosa volt Barsa nembeli Lóránt erdélyi vajda, utóbb öccse Kopasz nádor. Ez utóbbi lázadásában itt keresett utolsó menedéket. Kopasz hűtlenségével a koronára szállt, honnan Kaplai Tamás birtokába került. A XV. sz.-ban egymás után birták: Szántai Laczkfy Dávid és Jakab, Kuslyi Jakch László, Ország Mihály nádor, Perényi Imre nádor, kitől csere útján Drágffy János országbiró kezére került s még 1552. is az ő özvegye birta. A Rákóczi-felkelés idején még szerepelt s 1711 után szándékosan rontották le. Ma a Batthyány grófi család sírboltja teszi még érdekesebbé.
l. Fehérsólyom-rend.
(ásv.), l. Tigrisszem.
kisközség Bereg vármegye mezőkászonyi j.-ban, (1891) 1085 magyar lak.; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
(növ.), a somfa ehető és befőzhető piros csonhéjas gyümölcse.