Somer-szigetek

l. Bermuda-szigetek.

Somerville

(ejtsd: szömmervill), 1. county Texas É.-amerikai államban, 520 km2 területtel, 3000 lak., Glen Rose székhellyel. - 2. S., 1880 óta Boston külvárosa Massachusetts É.-amerikai állam Middlesex nevü countyjában, (1890) 40,152 lak., üveggyártással és malmokkal.

Somerville

Mary, angol fizikus, szül. Jedburgban (Roxburgshire) 1780 dec. 26., megh. Nápolyban 1872 nov. 29. Fairfax viceadmirális liánya volt; ndvelését Edinburg közelében nyerte, Greig Sámuel kapitányhoz ment férjhez, ki őt az exakt tudományokban oktatta. Neve már 1811. ismertté kezdett válni; 1826. a napfény mágnesező erejéről irt munkáját adta ki. Tekintélye annyira nőtt, hogy 1835. a királyi tudományos társaság tagjává nevezték ki. Második férje S. Vilmos orvos volt. 1838. S. Olaszországban telepedett le, hol haláláig maradt. Munkái közül a következő címüeket említjük: Mechanism of the heavens (London 1831); On the connexion of the physical sciences (u. o. 1854, ez fő munkája); Physical geography (u. o. 1848); On the molecular and microscopic science (1869); Personal recollections from early life to old age (1873).

Somfa

(növ., Cornus L.), a róla nevezett család fástövü növéyne v. jobbadán szerjéje v. kis fája. Átellenes, egyszerü, rendesen épszélü levelei törvéből fehér vagy sárga, villás bogernyőben vagy fejecskében álló apró virágai fakadnak. Vagy 25 faja (hazánkban 2) az északi mérsékelt égöv alatt lakik. Legismeretesebb a közönséges vagy vörös gyümölcsü S. (C. mas L.); nálunk 8 m. magas koronás fává is nő. Sárga virága a szőrös levelek fakadása előtt virít. Alacsonyan tartva kitünő gyepübokor; de gyümölcséért is megbecsülik, amelyből narancsszint, sártgát, sőt violaszint is neveltek. Csonthéjából olvasót fűznek. Kemény, szivós fáját esztergályos és asztalos keresi. Hosszu ágaiból sétavessző, ernyőnyél stb. készül. A vörösgyűrüs S. (C. sanguinea L., gyűrücskefa) fehér virágu és fekete gyümölcsü. Fája épp oly jó, mint az előbbié. Vörös hajtásai végett ültetvényekben szeretik (l. Gyűrüfa). A dúsvirágu S. (C. florida L.) Virginiából való. Nagy, fehér murvákból kibontakozó sárga virágait a levelek előtt fakasztja, kérgében a kininre emlékeztető lázoszlató alkaloidja miatt lett hies. Csokoládészin fáját jól megfizetik. A fehér S. (C. alba L.) Észak-Ázsiából kláris-piros ágai miatt ültetvényeinkben gyakori.

Somfafélék

(növ., Cornaceae vagy Corneae), az ernyősviráguak családja, kétszikü fák v. cserjék átellenes, épszélü, egyszerü, pálhátlan levelekkel. Virágzata dicharium módjára ágazik szét, de ernyőhöz vagy gömhöz hasonlít. Négyestagu virágának külső termője, a terején többnyire mézfejtő tányérkája (discus) van, két levélből alakul, kétrekeszü, rekeszében egy-egy csüngő petével. Gyümölcse bogyó vagy csonthéjas, magvának egyenes kis csirája van a bőséges endospermiumában. Mintegy 80 faja leginkább az északi földrész hidegebb és mérsékelt vidéken terem. A somfán kivül Benthamia meg az Aucuba tartozik ide, a somfának fajai a geologia harmadkorából is ismeretesek.

Somhegy

a Bakony másod magasságu csúcsa (653 m.) Bakonybél mellett (Veszprém).

Somhegyi

(Schröck) Ferenc, piarista rendfőnök, szül. Bándon (Veszprém) 1813 okt. 9., megh. Budapesten 1879 jul. 1. A kegyesrendbe 1832. lépett. Tanulmányai elvégzése után Nagy-Kanizsán, Tatán, Budán, Vácon és Pesten tanított. 1858. magyaros szelleme miatt kénytelen volt Pestről távozni. Ekkor a szegedi gimnázium igazgatója lőn, mely hivatlást öt évig viselte. 1865. pesti gimnázium vezetését vette át. 1866. az egyetemes történelem és enciklopédia tanárává nevezték ki a pesti egyetemre. Akadémiai taggá 1858. választották. 1867-től fogva egész haláláig a rendfőnöki tisztet is viselte. E hivatalában kiváló érdemeket szerzett a rend iskoláinak fejlesztése és anyagi viszonyainak javítása által. Művei közül legelterjedtebb háromkötetes Világtörténelme (1851-57), mely rövid idő alatt hét kiadást ért. 1847. magyarra fordította Bolla egyetemes történelmét, 1857. pedig Capp földiratát. Köztetszéssel találkozott A keresztes hadjáratok és azok eredményei c. értekezése.

Somkerék

(Somkerek), kisközség Szolnok-Doboka vármegye betleni j.-ban, (1891) 1054 magyar és oláh lak.; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Somkereki

-család, l. Erdélyi.

Somkóró

(növ., Melilotus Tourn., bucskóró, dutkóró, mézkerep), a vitolásviráguak családjának egy-kétnyáréltü tagjai, hármas leveleik tövéből jól kinyuló dús fürtökkel, egy-, két-, legfölebb négymagu hüvellyel. Az ó-világ északi felének mérsékelt égövében vagy tiz faja, hazánkban 7 terem. A fehér S. (M. alba Desr.) fehér magas lóhere; éppen ugy amint bokharai S.-t (M. leucantha Koch) takarmányul termesztették, de nem vált be. A kék S. (M. caerulea Desr., kerti, kék v. szagos lóhere, molyfű) egynyári töve ugy 70 cm. magasra is felnő, jóformán északafrikai s nálunk csak elvadult. A Balaton mellékén komlónak termesztik. Az orvosi S. (M. officinalis Willd., sárga magas lóhere, molyfű, illatozó, szagos lóhere, királyné asszony káposztája, királyfű, medve-gerezdes), virága sárga és éppen ugy mint az előbbieké, kivált szárítva, kellemes kumarinszagu. Flastromra és moly ellen használják (herba et flores meliloti citrini), virágát pedig dohány közé elegyítik; l. Butykóró.


Kezdőlap

˙