l. Birtokbecslés.
a peres eljárásnak egyik neme, ellentétben a rendes eljárással, mely utóbbitól a gyors elbonyolítás érdekében nagyobb egyszerüségével különbözik. A modern perrendeknek iránya a S. alá tartozó eseteknek kibővítése. Nálunk a S.-t az 1893. XVIII. t.-c. szabályozza, amely korszakot alkotó jelentőséggel bir, mert a szóbeliséget s a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét és pedig az utóbbit a rendes eljrására kiterjedőleg is érvényesítette. A törvénynek erre vonatkozó nagy fontosságu 64. §-a szerint: a biróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz csak a jelen törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely tényállásnak valóságát v. valótlanságát a tárgyalás s a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg. S. szerint a királyi járásbiróságok járnak el a hatáskörükhöz utasított ügyekben. Az értékahtár bizonyos esetekben 500 frt, más esetekben 200 frt. Vannak azonban oly ügyek, amelyek a per tárgyának értékére való tekintet nélkül S. alá tartoznak. S.-ban a felek személyesen végezhetnek perbeli cselekményeket, s ha nem személyesen járnak el, magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik. A kivételeket a törvény határozza meg, igy p. a férj képviselheti nejét, a nő férjét, a testvér testvérét, a felmenő rokon a lemenő rokont és megfordítva s a pertárs pertársát. A külföldi felperes a törvényben meghatározott eseteken kivül alpereskivánatára a perköltség fedezéséül biztosítékot adni tartozik. A kereset, mely irásban adható be vagy jegyzőkönyvbe mondható, csak előkészítő irat jellegével bir, mert a tárgyalás szóbeli jellegénél fogva a felperes keresetét a tárgyaláson élő szóval tartozik előadni, s ebben az alperessel közölt kereset tartalmához kötve nincs, de ha a szóbeli kereset annyira eltér az alperessel közölt keresettől, hogy alperes védelmét azonnal elő nem terjesztheti, a tárgyalás alperes kérelmére felperesnek költségére elhalasztandó. A keresetre alperes első sorban esetleges pergátló kifogásait, ilyenek hiányában, vagy ha a biróság azokat elvetette, érdemleges ellenkérelmté adja elő, s a felek az ügy érdemében tárgyalnak. A tárgyalást a biró vezeti. A trágyalásról ejgyzőkönyv veendő fel, amelynek egyebek között a feleknek lényeges nyilatkozatait, bizonyítékait, s a bizonyítási eljárás eredményeit kell tartalmaznia. A szóbeliség elvének folyománya az u. n. eventualis elvnek mellőzése, vagyis az, hogy a felek nyilatkozataikat, bizonyítékaikat a tárgyalás tartama alatt s berekesztése előtt bármikor terjeszthetik elő. A bizonyításnál a legfontosabb újítás a szabad bizonyítás már említett elvének érvényesítésén kivül az, hogy esküvel (fő-, pót-, becslő-, felfedező-eskü) való bizonyításnak helye nincs, e helyett a biró jogosítva van a feleket, akár azoknak egyikét, akár mindkettőt eskü alatt is kihallgatni. A felek továbbá megállapodhatnak abban, hogy valamely döntő ténykörülménynek bebizonyítása valamelyik félnek v. egy harmadik személynek esküjétől tetessék függővé, s az egyességet is eskütől függővé tehetik. Csakis az okiratokkal való bizonyításnál van a biró a törvényben megállapított szabályokhoz kötve, melyekből kiemelendő különösen az, hogy a közokiratok, melyeket a kiállítók törvényes illetőségük köréhez tartozó tényekről adtak ki, ugy mint eddig, teljes bizonyító erővel birnak mindaddig, mig az ellenfél azoknak hamisságát vagy szabálytalanságát be nem bizonyítja. A polgári perrendtartás szabályainak megfelelően kiállított magánokiratok, ha valódiságuk nincs kétségbevonva v. be van bizonyítva, az ellenkezőnek bebizonyításáig teljes bizonyítékkal szolgálank arra nézve, hogy kiállítójuk a bennük foglalt nyilatkozatokat tette, tehát, s ez igen fontos, csak a nyilatkozat megtörténtét bizonyítják, de nem a nyilatkozat tartalmának valódiságát is. A tanubizonyításnál a törvény megállapítja azokat az eseteket, melyekben valaki tanuként ki nem hallgatható v. a tanuságtételt megtagadhatja; melyekben a tanu megesketése mellőzendő v. pedig mellőzhető. Újítás számba megy annak megengedése, hogy a felek a biró engedelmével a tanuhoz kövzetlenül is intézhetnek kérdéseket. A tárgyalást a biró bezárja akkor, ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas. Az érdemben a biró itélettel határoz. A szóbeliség elvének következménye, hogy itéletet, valamitn a szóbeli tárgyalás alapján más határozatot csak az a biró hozhat, aki a htározathozatalnak alapul szolgáló tárgyaláson jelen volt. Ha a határozathozatal előtt a biró személyében változás történik, a tárgyalást ismételni kell, a feleknek cselekményei azonban ahtályukat megtartják. A végitéleten kivül a S. ismer: a) elkülönített végitéletet, melyet a biró akkor hozhat, ha több per közül, melyeket egy eljárásba egysített, csupán egy alkalmas az eldöntésre; b) részitéletet, melynek akkor van helye, ha egy keresetben érvényesített több követelés közül csupán egy, vagy viszonkereset esetében csupán a kereset v. csupán a viszonkereset. v. pedig ha a kereseti v. viszonkereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre; c) közbeszóló itéletet a követelésnek alapja tárgyában, ha a követelés mennyiségéne kérdése attól elkülöníthető. Ily esetben a kvöetelés mennyiségére nézve tárgyalás csak a követelés alapját megállapító itélet jogerőre emelkedése után folytatható; d) kiegészítő itéletet, melynek a felek kérelmére oly esetben van helye, ha az itélet a kereseti v. ellenkérelem önállólag is eldönthető valamely részéről, p. a perköltségről nem intézekdett v. oly esetekben, melyekben annak helye van, az itéletet a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak kijelenteni elmulasztotta.
A felebbezési biráskodást, nem mint eddig a királyi itélő tábla, hanem a királyi törvényszék gyakorolja, amely háromtagu tanácsban határoz. ha a per tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad, felebbezésnek rendszerint helye nincs. Mig az eddigi eljárás szerint a felebbviteli biróság az ügyiratok alapján (ex actis) birálta felül az ügyet, az új törvény szerint a felebbezési eljárásban is szóbelileg tárgyalandó; ettől, bizonyos alárendelt jelentőségü eseteket nem száímtva, csak akkor van eltérésnek helye, ha az összes érdekelt felek kijelentik, hogy szóbeli tárgyalást nem kivánnak. A felebbezés elintézése ilyenkor nyilvános előadás mellett történik, mely azonban az eddig érvényben volt nyilvános előadástól lényegileg abban különbözik, hogy a felek az előadásnál felszólalhatnak s kérelmeiket szóval indokolhatják. Egy második jogorvoslat S.-ban a felülvizsgálat (revizió), melynek azonban a ténykérdésben nem, csakis jogkérdésben van helye, tehát jelesül az anyagi jog helytelen alkalmazása vgy valamely lényeges eljárási szabálynak megsértése miatt (l. Felülvizsgálati kérelem).
A birtokában megháborított fél birtokát S. útján érvényesítheti, ha a birtokháborítástól számítva egy év még le nem folyt. Ez s nem az «egy évi birtok» feltétele a S.-nek. A S. a per tárgyának értékére való tekintet nélkül a királyi járásbiróság hatásköréhez tartozik, azzal azonban tulajdoni keresetet összekötni nem lehet.
(lat.) a. m. felhivás, felszólítás, figyelmeztetés; a diplomáciában a. m. ultimátum.
(ejtsd: szomm), 1. Franciaország ÉNy-i részében Aisne és Somme départmentokban 245 km. hosszu parti folyó, Saint-Quentintól 10 km.-nyire, Fonsomme falunál ered; Lesdinsnél találkozik az Oiset a Scheldével összekötő Saint-Quentin-csatornával, több kisebb patak (Ingon,Omignon, Tortille stb.) ömlik belé, Amiens előtt pedig az Avret (60 km) veszi föl. Amiens és Abbeville közt is megtartja lassu kanyargós folyását. Abbevilletől a tengerig, illetőleg Saint-Vaseryig, ahol a La Macheba szakad, csatornázott, 50 m. széles és 3,6 m. mély mederben folyik. Itt vezet át rajta az 1367 m. hosszu vasúti híd. A tenger áradása Port-le-Grandig ér föl; idáig járnak fel a nagyobb hajók; vizkörnyéke 5530 km2; torkolata öbölalaku. V. o. Heraud, Rapport sur la reconnaissance de la baie de S. et de ses abords (Páris 1881.)
2. S., départment Franciaország É-i részében, a La Manche, Seine-Inférieure, Oise, Aisne, Nord- és Pas-de-Calais közt, 6276 km2 ter., (1891) 546,495, egy km2-re 89 lak. Partjai, a S.-torkolatot kivéve, meglehetősen egyenes vonalban húzódnak el; É-i részökben alacsonyak; D-en magasabbak. S. felszine sík és csak kevés dombja magasabb 200 m.-nél. A tercier- (miocén- vagy pliocen-) képződményekből álló föld meglehetősen száraz; legtermékenyebb része a S. és Authie-torkolat közt fekvő Marquenterre (20,000 ha.) nevü vidék. Nagyobb része a S., kisebb része az Authie és Bresle vizkörnyékéhez tartozik. A S. mellékvizei itt az Ingon, Omignon, Tortille, Ancre, Hallue, Avre, Noye, Celle, Niévre és Scardon. Az Authie és Bresle szintén a La Mancheba ömlik. Az éghajlat oceánikus. Abbevilleben az évi középhőmérséklet 9,4o. A 4997 km2 területü szántóföldeken 1893. arattak 2.472,000 hl. búzát, 391,000 hl. rozsot, 258,468 q árpát, 1,139,649 q zabot; azonkivül termelt a département burgonyát, hüvelyeseket, zöldséget és gyümölcsöt, főképen pedig almát, amiből bort (10 évi átlagban 180,622, 1893-ban 416,428 hl.) szüretelnek, kendert, lent és nagy mennyiségü répát. A szép rétek és buja legelők előmozdítják az állattenyésztést. Az állatállomány 418,880 juh, 150,920 szarvasmarha, 80,000 ló, azonkivül nagy számu házi szárnyas. Az erdők a terület 5,6 %-át takarják. A tőzegterületek leginkább a S. völgyében vannak; évenkint körülbelül 85,000 tonna tőzeget szolgáltatnak. Az iparosok száma nagyobb mint a mezőgazdasággal foglalkozóké. Legvirágzóbb a szövőipar és pedig annak csaknem minden ága, Amiens, Abbeville és Doullens járásokban, második helyen áll a cukorgyártás, ezt követi a fémipar (Amiens, Ham, Pétonne, Saint-Sulpice), a kémaiai (Amiens), papiros- (u. o.) és malomipar. Az összes ipartelepek száma 1892-ben 833,1386 gőzgéppel, amelyek 14,960 lóerővel dolgoznak. A főbb kikötők: Saint-Valéry és Abbeville. A járások: Amiens, Abbeville, Doullens, Montdidier és Péronne; a főváros: Amiens.1790. a régi Picardia Vermondois, Santerre, Amiénois, Ponthieu, Vimeu és Marquenterre nevü vidékeiből és Artois grófság (155 km2) kis részéből alkották. V. ö. Macqueron, Iconographie du dép. de la S. stb. (Abbeville 1886); Joanne, Géogr. de la S. (Páris 1868 óra).
Oszkár, német építész, szül. Wolfenbüttelben 1840 dec., megh. Majna m. Frankfurtban 1894 febr. 13. A hannoveri politechnikumon tanult, aztán Zürichbe ment, ahol Semper renaissance-stiljét fogadta el. 1869-től haláláig a Majna m. frankfurti Städel-féle intézetben az építészet tanára volt. S. építményei közül említendők: a Städel-féle műintézet és a tőzsde-épület Majna m. Frankfurtban (ez utóbbit Burnitzcal együtt építette). Irt egy munkát is: Der Dom zu Berlin und der protest. Kirchenbau überhaupt (Braunschweig 1890).
város Frankfurt porosz kerületben, a Lubis és vasút mellet, (1895) 11,381 lak., jelentékeny posztószövéssel, vasöntő- és gépgyárral, kelmefestőkkel, sör-, téglagyártással, őrlő- és gőzfürészmalmokkal; szövő- és egyéb iskolákkal.
(franc. ejtsd: szmoité) a.m. hegycsúcs, legkiválóbb pont, előkelő személy.
l. Hipnotizmus és Holdkórosság.
l. Alomital és Bódító szerek.