(Zorata), Larecaja boliviai tartomány fővárosa, 2650 m.-nyi magasban, a Titicaca DK-i partján emelkedő 6550 méter magas S. vagyis Illampu oldalán, 1200 lak. Régen jelentős város volt, de az 1781-iki indus lázadás után, midőn több mint 4000 lakosa megöletett, elvesztette jelentőségét.
az ugyanily nevü járás székhelye Frankfurt porosz kerületben, a sziléziai határ közelében, a Sorebach és vasút mellett, (1895) 14,813 lak., jelentékeny posztó- és vászonszövéssel, továbbá gép-, üveg-, porcellángyártással, viaszk-, agyagárukészítéssel, sör- és szeszgyártással; 1710-12. épített kastéllyal, amely most hivatal; többféle iskolával és jótékonysági intézettel; történelmi társulattal; közelében nagy szénbányákkal. V. ö. Magnus, Hist. Beschreibung der Promnitz'schen Residenzstadt S. (Lipcse 1710).
az ugyanily nevü járás székhelye Almeria (ettől 47 km.-nyire) spanyol tartományban, a Sierra Cabrera lábánál, a Rio de Aguas két ágának összefolyásánál, (1887) 6710 lak., értékes agyagáru- és gyapjutakarókészítéssel.
l. Serbet.
(ejtsd: szorbon), Párisban, a diákfertály (Quartier latin) közepén emelkedő díszes palota, amelyben a történelmi-filologiai (Faculté des Lettres), a matematikai -természettudományi (Faculté des Sciences) fakultás és a magasabb tanulmányok gyakorlására szolgáló iskola (École pratique des hautes études), szóval öt osztályba osztott szemináriumok és intézetek és az egyetemi könyvtár vannak. Eredetileg a S. a párisi egyetemen szegényes tudós testület volt, amelyet Sorbon Róbert, Szent Lajos káplánja és gyóntatója alapított, akinek neve után a S. elnevezés lassanként az egyetem egész teologiai fakultására átment. A S.-nak jóváhagyásai és határozatai nagy ahtással voltak a franciaországi katolicizmus nemzeti fejlődésére. Utóbb a S. inkább foglalkozott a jogok védelmével, mint a régi hit tudományos és gyakorlati tárgyalásának tökéletesítésével, miért is I. Ferenc 1530. a College Royal, a mai College de France intézetet alapította ellene. 1470. a S. két tagja: Pichot és lapierre felállította az első francia könyvnyomdát, noha Fust (l. o.) üldözéseknek volt kitéve Párisban. A XVIII. sz. szabadelvü iróival a S. heves összeütközésbe jött: elitélte Helvetius, Rousseau, Marmontel stb. irásait, amivel aztán magára vonta a nép gúnyolódását és tekintélyét teljesen elvesztette, ugy hogy XVI. Lajos 1792 ápr. 5. az intézménynek véget vetett és az épületet nemzeti közvagyonként lefoglalta. I. Napoleon óta a fennebb jelzett berendezés érvényes. V. ö. Duvernet, Histoire de la S.; Franklin, La S. (Páris 1875).
Tourn. (növ.), l. Berkenye.
Henrik Clifton, angol természettudós, szül. Woodburnben (Sheffield mellett) 1826 máj. 10-én; a sheffieldi kollégiumot látogatta s főleg mikroszkópikus megfigyeléseknek fizikai dolgokra és fizikai módszereknek geologiai problemákra való alkalmazásával foglalkozott. Broomfieldi birtokán Sheffield mellett él. 1856-58. az Edinburgh New Philosophical Journalban tette közzé ide vonatkozó vizsgálatait. A mikroszkóp alkalmazása a kőzetek tanulmányozására, a rétegzetek mekanikus úton való létrejöttének megállapítására képesítette. Vizsgálódásainak fő eredménye a mekanikai és kémaiai erők között fennálló kölcsönös viszony bebizonyítása. S. volt ugyancsak az első, aki a spektrálanalizist mikroszkópikus vizsgálatokra alkalmazta és egy spektroszkópot talált fel, amely alkalmas a vérfoltok felfedezésére s állati és növényi festőanyagok megvizsgálására. Becsesek az acél és a meteoritek mikroszkópikus strukturájára (szerkezetére) vonatkozó kutatásai is.
l. Serdobol.
régente a sármány neve (l. o.).
(lat.) a. m. piszkos; fukar.