Sósmező

(Soósmező, Pojána-Serata), nagyközség Háromszék vármegye kézdi j.-ban, (1891) 1462 oláh és magyar lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. S. az ojtozi szorosban fekszik, közvetlenül Románia határán s itt van a vámhivatal és belépő állomás. Határában van egy mesterséges hegyecske, melyet az 1817-iki nagy inség alkalmával hányattak a néppel, hogy munkájáért élelmet kapjon. Határában vas- és barnaszénbánya van.

Sosonok

l. Kigyó-indusok.

Só-söpredék

tisztátalan kősó; kősóbányákban, szalinákban összesöprött sóhulladék, melyet ipari célokra, nemkülönben marhasónak is használnak, esetleg pedig vizben feloldják és tiszta sót kristályosítanak ki belőle.

Sospirando

(ol., ejtsd: szoszpirándo), zeneelőadási műszó, a. m. sóhajtva, panaszosan.

Sós-tenger

a Holt-tenger (l. o.) bibliai neve.

Sostenuto

(ol., ejtsd: szosztenúto, rövidítése sost.), zeneelőadási műszó, a. m. kitartva, intenziv hanghordozással, minden hangjegyet a másik következővel egész értéke szerint egybekötve. Leginkább lassu tempót meghatározó szóval kapcsolatosan szokott használtatni, p. Andante S., vagy Adagio S. stb.

Sóstó

fürdő Nyiregyháza határában.

Sóstó

(Great Salt Lake), l. Nagy-Sóstó.

Sostra

Suster (l. o.) persa város ókori neve.

Sós viz

l. Ásványvizek.


Kezdőlap

˙