Södertelge

(ejtsd: szödertelje), város Stockholm (ettől 28 km.-nyire) svéd länben, a Mälar D-i partján, a Järnafjordba vezető csatorna elején, vasút mellett, (1893) 5233 lak., vasúti fölszerelések gyártásával, gyertya- és gépolajgyártással, hideg ásványvizforrással és látogatott fürdővel, 1100-ból való templommal. Kedves vidékén számos nyaraló épült. 1719. az oroszok csaknem teljesen lerombolták.

Sö-ho

khinai nyaraló, l. Sehol.

Söjtör

kisközség Zala vármegye zalaegerszegi j.-ban, (1891) 2092 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt született Deák Ferenc, kinek szülőházát 1897. emléktáblával jelölik meg.

Sömmerda

város Erfurt porosz kerületben, az Unstrut és vasút mellett, (1890) 4583 lak., a Dreyse Miklós által alapított fegyver-, vas- és gépgyárral.

Sömör

(herpes) elnevezéssel ama bőrbántalmakat illetjük, amelyeket csoportokban v. köralakulag fellépő apró hólyagcsák jellegeznek. A hólyagcsák kis göbcsékből keletkeznek s rendesen vörös udvar környezi őket. Ha a hólyagcsák megrepednek, kis segély fekélykék maradnak vissza. A herpetikus bőrkiütések legnagyobb valószinüséggel az idegekkel állnak összefüggésben. Egy alakjáról, az övsömörről (l. o.) már volt szó, itt még két más meglehetős ártatlan természetü bántalomról kell röviden megemlékeznünk. Az egyik az ajk-S. (H. labialis), mely az ajkakon, a száj körül levő arcrészeken, néha kissé távolabb is szokott fellépni. Miután egy darabig viszkető égető érzés mutatkozik az illető helyen, apró kis hólyagcsák lépnek fel, melyek tartalma csakhamar sárgás mézgaszerü pörkké szárad be, hogy aztán pár nap alatt teljes gyógyulással végződjék. Különös előszeretettel lép föl heveny lázas bántalmaknál, de mindenféle más izgalom: náthánál a leszivárgó váladék stb. is elősegítheti kifejlődését. Külön gyógykezelésre szükség legtöbbször nincs, legfeljebb arra kell ügyelni, hogy a pörkök vakarás stb. által el ne távolíttassanak, ezért egyszerü angol tapaszt vagy ragtapaszt alkalmazunk föléje. Egész hasonló tünetei vannak s valószinüleg azonos is ezzel a nemző részeken fellépő S. (H. progenitalis). Okát ennek sem tudjuk biztosan, mert bár legtöbbször külső izgalmak (különösen a bomló váladék [smegma] okozta izgalom) vannak jelen, sokszor különösen ideges egyéneknél minden kimutatható ok nélkül hónapokon keresztül ismétlődnek az erupciók. A bántalom férfiaknál leginkább a fityma kül- és bellemezén, a makkon fordul elő, de nőknél is elég gyakran lép fel a külső genitaliákon. Pár nap alatt mindig gyógyulással végződik kellő kezelés mellett és csak annyiban fontos, hogy ily bántalom jelenléte mellett könnyen állhat be nemi közlekedésnél venereás infekció. Óvó eljárás: tisztán tartása a nemző részeknek, a már meglévő erupció ellen ezenfelül valamely indifferens v. gyengén összehúzó hintőpor vagy kenőcs.

Söndre-Bergenhuus

Bergen norvégtartomány egyik járása Nördre-Bergenhuus, Buskernd, Bratsberg, Nedenäs, Stavanger járások és az Atlanti-oceán közt, 15,607 km2 területtel, (1891) 127,678 lak. Egészen hegyek takarják, amelyek a K-i részében (a Vosseskavl 2054 m., Jökl 1991 m.) a legmagasabbak. Óriási glecserek és hómezők (Tresfonn, Folgefonn) takarják őket. Folyói és tavai kicsinyek. Számos kis sziget is tartozik hozzá. A megművelhető terület csekély; azért a lakosok fő foglalkozása az állattenyésztés és halászat. Székhelye Bergen.

Söndre-Trondhjem

norvég járás Nordre-Trondhjem, a svéd Jämtland, Hedemarken, Kristiania, Romsdal és az Atlanti-oceán közt, 18,606 km2 területtel, (1891) 123,750 lak. Három nagyobb folyó öntözi; ezek: az Orkla, Gul és a Nidelven. Főhelye Trondhjem (l. o.).

Söng-Csing

l. Sing-King.

Sön-jang

l. Mukden.

Söntés

l. Sentés.


Kezdőlap

˙