Spadix

(növ.), l. Buzogányvirágzat.

Spagát

(ol. spaghetto) a. m. zsineg.

Spagnoletta

(ol., ejtsd: szpanyoletta) a. m. spanyol tolózár, a. is m. spanyol cigaretta.

Spagnoletto

spanyol festő, l. Ribera.

Spagnuolo

olasz festő, l. Crespi (3).

Spáhi

(török; persa: sipahi a. m. harcos, sereg), Közép-Ázsiában a nemesség elnevezése, mely a fejedelemmel szemben bizonyos számu katonaság állítására volt kötelezve. Ez az elnevezés később a katonákra átszállt, igy keletkeztek az angol sepoy-ok is (l. o.). S.-knak nevezték Törökországban az ország nagyjaitól fölállítandó lovasokat és később a janicsárokkal egyidejüleg keletkezett nem rendes lovasságot. Franciaországnak négy S.-ezrede van, melyek közül három Algeriában és egy Tuniszban áll. Ezen ezredek 1834. benszülöttekből keletkeztek s most a többi francia lovassággal egyenlő szervezetük és fegyverzetük van francia tisztek vezénylése alatt.

Spahn

Péter, német politikus, szül. Winkelben 1844. Jogot végzett, a birói pályára lépett, szolgált Bonnban, Posenben és Berlinben. 1848 óta a német birodalmi gyülés tagja és 1895 márc. óta annak második alelnöke. A konzervativ párt hive.

Spaichingen

az ugyanily nevü járás székhelye a Württembergi Schwarzwald kerületben, a Prim mellett, a Heuberg Ny-i lábánál, vasút mellett, (1890) 2519 lak., óra-, hangszerkészítéssel, fakereskedéssel.

Spájz

(német) a. m. éléskamra (l. o.).

Spalatin

György Burkhard, a német reformáció egyik előmozdítója, szül. az eichstädti Spaltban 1484., megh. Altenburgban 1545 jan. 16. Teologiát és jogot tanult, s 1509. János Frigyes, a későbbi választó-fejedelem nevelője lett. Mint Bölcs Frigyes választó-fejedelemnek 1514 óta udvari káplánja és titkára, ő közvetítette ura és Luther közt az érintkezést. 1525. S. Altenburgban szuperintendens lett, s ugy a városban, mint az országban nagyon sokat tett a reformáció érdekében. Művei: Bölcs Frigyes életrajza (kiadták: Neudecker és Preller, Weimar 1851); Állhatatos János életrajza; Christliche Religionshändel vagy Religionssachen (Lipcse 1718) stb. V. ö. Seelheim, G. S. als Historiograph (Halle 1876).


Kezdőlap

˙