(Spljet, Split, Spálatro), az ugyanily nevü dalmát kerületi kapitányság és püspökség székhelye, a Canale Castelli és Canale di S. által alkotott félszigeten, magas hegyek közt, vasút mellett, (1890) 22,752 lak., gyapju-, selyemszövéssel és bőrgyártással, többféle iskolával, régiséggyüjteménnyel, jó és biztos kikötővel, amelyet az 1882. befejezett, 478 m. hosszu és 5,7 m. széles töltés által megnagyobbítottak, elég élénk, különösen bor-, déligyümölcs-, olajbogyókereskedéssel. 1894. érkezett 2956 hajó, 481,457 t. tartalommal és távozott 2935 hajó 479,656 t. tartalommal. A félköralakban épített S. a régi és új városból és a külvárosokból áll; az új városnak széles utcái és modern házai vannak; az ó-város jobbára a hires Diocletianus-féle palota helyén áll; itt vannak a 22 méter magas, nyolcszögü, kupolás székesegyház, valószinüleg egykor Diocletianus mauzoleuma és a Battisterio di San Giovanni, egykoron Jupiter-templom és a gyönyörü egykori Aesculap-templom.
(állat), l. Földi kutya.
1. county Georgia É.-amerikai államban, 572 km2 ter., 14,500 lak., Griffin székhellyel. - 2. S., város Lincoln (ettől 58 km.-nyire) angol grófságban, a Welland partján, vasutak mellett, (1891) 9260 lak., sörgyártással, malmokkal; élénk gabona- és gyapjukereskedéssel; a XVI. sz. elejéről való apátság romjaival.
a. m. ablaktábla (l. Ablak). - Spalettajtó, vastag falban törött ajtó, melynek gyönge tokja van és nincs bélése.
a. m. expalier (l. o.).
(ejtsd: szpallancáni) Lázár, olasz fiziologus és fizikus, szül. Scandianóban (Modena) 1729 jan. 10., megh. 1799 febr. 12. Bolognában tanult, aztán természettudományokat tanult Reggióban, Paviában és Modenában s új fölfedezéseivel számos hallgatót gyüjtött maga köré. 1779. beutazta Svájc egy részét, 1785. utazást tett Konstantinápolyba, Korfuba és Ciprusba. Megirta ezen vidékek sajátosságait geologiai és természetrajzi szempontból. Mint zoologus főleg a gerinctelen állatokat tanulmányozta és több fajt neveztek el nevéről. Miután a régi Trója vidékét és Németország egy részét is beutazta, Bécsbe ment II. József császárhoz s onnét vissza Paviába. Legnevezetesebb munkája: Viaggi alle due Sicilie e in alcune parti degli Appenini (6 köt., Pavia 1792-97; ném 5. köt., Lipcse 1795-98).
kis szigetcsoport Kis-Ázsia mellett, ennek Klazomena nevü félszigete és Kiosz között. Legnagyobb sziget az Agnusszi, kisebbek a Pasa Adasszi, Gavati és Vaton. S. a régieknél Oenusses nevet viselt.
város a bajorországi közép-frank kerületben, a frank Rezat és vasút mellett, (1890) 1971 lak., malmokkal és hires komlótermeléssel, amelyet S.-er Stadtgut néven hoznak kereskedésbe.
Ferenc Ottó, német könyvkiadó, szül. Darmstadtban 1820 aug. 29., megh. Lipcsében 1886 nov. 27. Könyvkiadóüzletet (1847) alapított, amelyből sok népszerü tudományos és ifjusági irat került ki (egynéhányat Franz Otto néven maga irt). Nevezetesebb kiadványai: Das Buch der Erfindungen (7 köt., illusztrálva); Illustriertes Konversationslexikon.
város és erős vár Potsdam porosz kerületben, 9 km.-nyire Berlintől, a Havel és Spree összefolyásánál, vasút mellett, (1895) 55,817 lak., hajókészítéssel, fakereskedéssel és lóvásárokkal, Poroszország legnagyobb arzenáljával, fegyver-, puskapor- és egyéb lövőszergyáraival, ágyuöntéssel, konzervgyárral, katonai börtönökkel és kórházakkal és számos kaszárnyával, nagy erődítményekkel, amelyeknek célja a katonai intézetek és Berlin védelme; a Havel szigetén fekvő Julius-toronyban van aranyban a 120 millió márka hadi kincs. A város kiválóbb épületei: a XVI. sz.-ból való Szt.-Miklós-templom néhány érdekes síremlékkel, a helyőrségi templom; ezenkivül Joakim választó-fejedelemnek és III. Frigyes császárnak szobrai ékesítik a várost. S. egyike Brandenburg legrégibb városainak; 1232. kapott városi jogokat, 1319. körfalakkal fogták körül. A Hohenzollerneknek gyakran volt a székhelye. 1539 nov. 1. II. Joakim itt tért át a reformált vallásra. 1631-34. a svédek tartották megszállva. 1806 okt. 25-én Beneckendorf Lannes francia marsal első felszólítására feladta. 1813 április 1-27. az egyesült orosz-porosz hadak ostromolták, midőn végre a franciák feladták. V. ö. Kuntzemüller, Urkundliche Gesch. d. Stadt u. Festung S. (Spandau 1881); Osterwitz, Führer durch S. u. Umgegend (u. o. 1886).