Spenót

spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj (növ., Spinacia L.), a libatalpfélék fűnemü génusza. Gyökere kétnyáréltü, szára fölegyenesedő, nyeles levelének lemeze tojásdad-körrajzu, többé-kevésbbé dárdás tövü, épszélü vagy gyengéden öblös, vége hegyes. A levél állománya húsos, sőt vastagon húsos (hollandi S.). Virága kétlaku; a levél tövéből fakad; zöld leple és himre négyes vagy ötös tagu, termése, melyet a lepel körülfogva tart, gömbölyü vagy 3-4 tüskéjü csonthéjas gyümölcs. A termés tüskés volta a levél dárdás aljával jár együtt, azért különböztetik meg kertészeink a tüskéset mint téli, a simát mint nyári S.-ot. Főzelékül mindkettőnek csak az egynyáréltü alakját termesztik. A nép orvosszerül is használja. A S. Elő-Ázsia polgára, ahonnan a keresztes háboruk táján kerülhetett a barátok kertjébe és spinachium néven böjti asztalukra. Mint déli jövevény a hidegre kényes, azért délre néző lejtőre vetik, sőt a korai dér v. fagy ellen be is takarják. A S. faját Linné oleracea néven különböztette meg; ezt azonban vadon eddig nem találták. Persiában csak a négyhimes S. (S. tetrandra Rosb.) terem, amely szintén kétlaku és főzelékül éppen olyan jó. L. még Angol spenót.

Spenser

(ejtsd: szpenszr) Ödön, angol költő, szül. Londonban 1553., megh. u. o. 1599 jan. 13. Cambridgeban tanult s később udvari szolgálatban állott. 1580. Grey lord irországi helytartó titkára lett. 1586. Cook grófságban birtokot kapott és ezentúl leginkább Kilcolman várában élt. Az 1598-iki felkelés alkalmával Londonba kényszerült menekülni, ahol nyomorban halt meg. A Westminster apátságban temették el. S. műveit a róla elnevezett stanzákban irta. Gazdag képzeletről, kitünő előadásról tanuskodó költői munkáinak koronája Fairy Queen c. allegorikus hőskölteménye, amelyből csak 6 könyv maradt reánk; kitünő még The shepherd's calendar (1597) címü költeménye is. Egyéb munkák: Prosopopoia, or mother Hubbard's tale (1591); Tears of the muses (1591); Daphnaida (1591); Colin Clout's come home again (1595); Amoretti (1595); Four hymns (1596); Prothalamion (1596) és párbeszédben irt prózai művel: A view of the State of Ireland (1633). S. műveit kiadták: Morris (életrajzzal Halestő, London 1850); Todd (u. o. 1850); Collier (u. o. 1861, 5 köt.) stb.

Spenser-stanza

kilencsoros versszak, l. Ottave rime.

Sperenberg

falu Potsdam porosz kerületben, a halakban gazdag Krumme See és katonai vasút mellett, (1890) 1084 lak., nagy gipszbányával; a 86 m. vastag gipszréteg alatt sórétegere bukkantak, amelyben már 1275 méternyire jutottak le a nélkül, hogy a végét érték volna. 1275 méternyi mélységben 51° a hőmérséklet.

Spergula

L. (növ.), l. Csibehúr.

Sperma

l. Mag és Ondó.

Spermacet

(sperma ceti, cetaceum), cetfaggyu. Sajátszerü állati zsíradék, amely néhány cetfajta (physeter macrocephalus, delphinus edentulus stb.) koponyaüregeiben található és az állat elhalása után megszilárdul. Tisztítása ugy történik, hogy a nyers S.-ből az olajos részeket kisajtolják és a visszamaradt részletet higított káliumhidroxiddal kezelik és viz alatt megolvasztják. A tiszta S. hófehér, fénylő lemezes kristályokból álló tömeg; fs. 0,94, op. 45-50°. Vizben teljesen oldhatatlan, forró borszeszben könnyen oldódik, de az oldat kihűlésekor a S. ismét kiválik; legjobb oldószere az éter és a benzol. A S. főképen palmitinsavas cetilből áll, de ezenkivül csekélyebb mennyiségben más zsíradékokat, valószinüleg glicerideket is tartalmaz. Bőrkenyőcsök (creme céleste, creme a la sultane), hajkenőcsök, tapaszok stb. készítésére használják. Ezenkivül alabastromszerü, fényes világu gyertyákat készítenek belőle. Orvosságul is, különösen tejmulasztóként használják. Igen gyakran hamisítani szokták sztearinnal.

Spermatium

(növ.), a rozsdapenészek, morzsagombák meg a zuzmók különös tartóiban, vagyis spermogoniumaiban keletkező nagyon apró, gyakran pálcikaforma v. ovális sejtek. Rendesen nem csiráznak; némelykor, p. a zuzmók közt, a him ivarszerv szerepe jut nekik. A virágmoszatok himecskéiben is keletkeznek, mozdulatlanok, termékenyítéskor a nőivarszervhez tapadnak.

Spermatoblaszt

l. Ondó.

Spermatofor

l. Ondótok.


Kezdőlap

˙