l. Ónöntvények.
(lat.) a. m. füzés v. kalász (l. o.) - S. csillag, l. Szűz.
Mór, horvát iró, szül. Nasicon (Szlavonia) 1872 ápr. 1. Tanult Eszéken és Bécsben, 1892. mint főhadnagy a magyar honvédelmi minisztérium hivatalnoki karába lépett, hol jelenleg is működik. 1893. hézagpótló munka jelent meg tőle: Horvát-magyar és Magyar-horvát szótár (Budapest, Franklin-társulat, 2 köt.). Irodalmi téren a magyarok és horvátok szellemi életének közvetítésére és a kulturális viszonyok kölcsönös megismertetésére törekszik és számos értekezésben a magyar irodalmat ismertette a horvát lapokban azon dicséretes szándékkal, hogy a horvátokban a magyarok iránt rokonszenvet keltsen. A horvát irodalmat ismertető német nyelven megjelent munkái: Blätter und Blüthen aus den Gauen Kroatiens (Berlin 1894); Kroatische Novellen (u. o. 1894); Preradović, Gedichte (Lipcse 1895); Kroatische Lieder und Erzählungen (Erfurt 1896).
(Speichern), falu Lotaia német birodalmi kerületben, a porosz határ tőszomszédságában, 842 lak. 1870 aug. 6. Steinmetz porosz vezér itt megverte Frossard francia hadait és ezzel megnyitotta a németeknek az utat Lotaiába.
(lat.) a. m. kalászszedés; szemelvény valamely irodalmi munkából.
község Varasd vármegye krapinai j.-ban, (1891) 1106 horvát lak.
(a német Spitzel elrontott alakja), a politikai rendőrség csúfneve.
l. Kalászka.
Frigyes, német orientalista, szül. Erlangenben 1820 jul. 11. Egyetemi tanulmányait Erlangenben, Lipcsében és Bonnban végezte. Londonban és Kopenhágában több éven át az ottani keleti kéziratgyüjteményekben buvárkodott. 1849. Erlangenben a keleti nyelvek tanára lett. Mint iráni nyelvész nagy érdemeket szerzett magának. Munkái: Kammavkya, liber de officiis sacerdotum buddhicorum (Bonn 1841); Anecdota Palica (Lipcse 1845); Chrestomathia persica (u. o. 1846); Grammatik der Parsisprache (u. o. 1851); Die Alexandersage bei den Orientalen (u. o. 1851); Avesta, die heiligen Schriften der Parsen, im Grundtexte sammt der Huzwaresch übers. (Bécs1851-58, 2 köt.); Avesta aus dem Grundtexte übers. (Lipcse 1852-63, 3 köt.); Commentar über das Avesta (u. o. 1865-69, 2 köt.); Eran, das Land zwischen Indus u. Tigris (Berlin 1863); Grammatik der altbaktrischen Sprache (Lipcse 1867); Eranische Alterthumskunde (u. o. 1871-1878, 3 köt.); Die altpersischen Keilinschriften im Grundtexte m. Uebers., Grammatik und Glossar (u. o., 2 kiad. 1881); Arische Studien (u. o. 1874); Vergleichende Grammatik d. alteranischen Sprachen (u. o. 1882); Die Arische Perioda und ihre Zastände (u. o. 1887).
Hannover porosz tartományhoz tartozó keleti fríz sziget az Északi-tengerben, Wangeroog és Langeoog között, 14,5 km2 területtel, 220 lak., akik nagyobbára halászatból és állattenyésztésből élnek, látogatott (1894. mintegy 1000 fürdővendég) tengeri fürdővel. ÉNy-i részét költséges töltések védik a hullámcsapások ellen. Bremerhavennek és Geestemündéval rendes hajóösszeköttetésben áll.