svájci falu, l. Stabio.
ókori város Campaniában, Pompeji és Surrentum között, a Mons Lactarius aljában és közel a tengerparthoz. Alig heverte ki azt a pusztulást, melyet Sullának katonái a szövetségesek háborujában okoztak, Kr. u. 79. ugyanazon vulkáni kitörésnek esett áldozatul, mely Herculaneum és Pompeji városokat eltemette. A régi S. helyén most a Castellamare nevü erőd emelkedik.
Francesco (Ascoli, Cecco d'), az asztronomia tanára Bolognában, szül. Ascoliban 1257., máglyán halt meg 1327 szept. 16. Az inquiziciótól eretnekséggel vádoltatván, 1324 dec. 16. megfosztották hivatalától, mire Firenzébe ment s itt Károly calabriai herceg szolgálatába lépett. Itt is üldözte az inquzició, elitélték. Asztrologiai munkákon kivül L'Acerba címmel egy didaktikai költeményt is irt (Brixen 1472, Velence 1476 és többször), melyben Dante heves ellenségének mutatja magát. V. ö. Bariola, Cecco d'Acoli e l'Acerba (Firenze 1879).
stabilitas, l. Állékonyság.
(Stabbio), falu és fürdő Tessin svájci kantonban, 4 km.-nyire Mendrisiótól, a Castello-domb lábánál, 359 m. magasaban, (1888) 1907 lak., több kéntartalmu ásványviz-forrással és fürdőintézetekkel. 1876 okt. 12. itt a liberálisok és ultramontánok közt véres utcai harc volt.
Florian Sándor, gneseni és poseni érsek, szül. Fraustadtban 1841 okt. 16-án. Tanult 1861 óta a poseni szemináriumban, aztán Münchenben teologiát végzett; hitoktató lett a schrimmi gimnáziumban; 1873. wrescheni prépost, 1876. a képviselőház tagja, ahol csakhamar mint a lengyel frakció szónoka ismertté lőn, 1880. pápai kamarás, 1889. apostoli protonotárius lett; 1891. a thorni kat. kongresszuson élesen kelt ki Oroszország ellen és melegen javasolta a II. Vilmos császárhoz való csatlakozást. Ugyanez évi dec. 30. megerősítette a porosz kormány a gneseni és poseni érseki méltóságban. Lengyel nyelven tett közzé prédikációkat és Chrysologus Péter egyházatyáról szóló egy monográfiát (Posen 1872).
l. Georgetown (4).
(ol., ejtsd: sztakkáto; franc. détaché), zeneelőadási műszó, a. m. röviden, könnyedén, a hangokat egymástól elválasztva előadni, mintha apró pauzákkal lennének megszakítva.
Frigyes Ágost, lovag, főépítész-tanácsos, szül. Bécsben 1814 jun. 30., megh. Grazban 1895 jun. 17. Tanulmányait Bécsben végezte, azután beutazta Olaszországot (1836-39), visszatérése után pedig egészen 1880-ig sok palotát és magánházat épitett Bécsben, melyek által nagy hirnevet s vagyont szerzett. Restaurálta többi között a Kinsky-palotát s a minoriták templomát. Midőn 1860. Bécs város tervének átalakításához fogtak, S. nyerte el az első díjat. A bécsi művészek társulata tiszteletbeli elnökévé választotta és emlékszobrát készíttette. Nagybátyja és tanára volt Ferstel Heriknek (l. o.). 1880. Grazba költözködött.
svájci fürdő Linththal községben, Glarus kantonban, Svájcban, a Linth bal partján, 664 m. magasságban, a Braunwaldberg tövében. Kénes vize (9,5°C.) a fürdőtől nyugatra 2,5 km.-nyire a Braunwaldberg hasadékából ered. Már a XVIII. sz. elején ismerték, de csak 1789. szervezték. V. ö. König, S. fürdő (Zürich 1867); Gsell-Fels, Svájc fürdői és klimatikus gyógyhelyei (3. kiad. u. o. 1892).