város Schaumburg-Lippe fejedelemségben, 13 km.-nyire Bünkeburgtól, a Hülse és vasút mellett, (1890) 5143 lak., vászonszövéssel, üveggyártással, drótszegkészítéssel, régi városházzal és egy egykori fejedelmi kastéllyal.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi felső frank kerületben, a Steinach mellett, (1890) 1555 lak., vaskőbányával.
város Szász-Wimar apoldai járásában, az Ilm és vasút mellett, (1890) 2158 lak., sósforrásokkal és sósfürdőkkel. V. ö. Beyer, Bad Sulza (Jena 1861).
(ejtsd: sztál) Anna Lujza Germaine bárónő, francia irónő, szül. Párisban 1766 ápr. 22., megh. u. o. 1817 jul. 14. neckernek (l. o.), XVI. Lajos egyik pénzügyminiszterének leánya. Az apai házba sok irodalmi kitünőség volt járatos, akik korán fejlesztőleg hatottak zseniális lelkére. 1786. S. báró svéd követhez ment feleségül. Nagy bámulója és szorgalmas olvasója volt Rousseaunak, aki irodalmi munkásságára nagy hatással volt, és akiről már 22 éves korában lelkes könyvet is irt: Lettres sur les ouvrages et le caractere de J. J. Rousseau (2 kiad. Páris 1789). Élénk részt vett a forradalmat elősegítő irodalmi mozgalmakban is; csak halála után megjelent: Considérations sur les principaux événements de la révolution française (3 köt., 1818 és több ízben) c. könyve mutatja, hogy utóbb az angol alkotmányforma elveihez tért meg. A rémuralom alatt egy ideig még Párisban maradt, később, amikor halálos veszély fenyegette, atyjához menekült Coppetba, a Genfi-tó mellé. Innen Angliába ment, ahol Mária Antoinette érdekében Réflexions sur les proces de la reine par une femme c. könyvét (Páris 1798) irta. Robespierre bukása után adtak ki: Réflexions sur la paix, adressées a M. Pitt et aux Français (u. o. 1794) és Réflexions sur la paix intérieure (u. o. 1795) c. műveit. Mikor Svédország a francia köztársaságot elismerte, férjével együtt visszajött Párisba, ahol a Cercle Constitutionnel tagjaival szoros összeköttetésbe lépett. Nemsokára megjelent két nevezetes zseniális munkája: De l'influence des passions sur le bonheur des individus et des nations (Lausanne és Páris 1796) és De la littérature considerée dans ses rapports avec les institutions sociales (2 köt., u. o. 1796), amelyekben a fejtegetett eszmék révén a romanticizmus előharcosának mutatkozik. Bár elvált urától, 1798., mikor súlyos betegségbe esett, mégis elkisérte Svájcba. (Staë 1802 máj. 9-én halt meg Polignyban,) S.asszony szellemének szabad röpte nem igen tetszett Napoleonnak, aki több ízben hiába kisérelte meg a vele való politikai megalkuvást. Nevezetes S. két idealisztikus irányu regénye: Delphine (4 köt., Genf 1802) és Corinne, ou l'Italie (2 köt., Páris 1807). Egy évig S. Schlegel A. Vilmossal Weimarban és Berlinben tartózkodott, és ez útja eredménye volt De l'Alemagne c. műve, amely a németek szellemi haladásának feltüntetésével nagyon hatott a franciákra. Napoleon a könyvet a rendőrség útján lefoglaltatta és ezért 1813. Londonban jelent meg. Rövid ideig (1806) Franciaországban, Bécsben (1807) és Coppetban tartózkodása után hiába tett kisérletet arra, hogy Franciaországban maradhasson, mert Napoleon újabb száműzetési parancsot adott ki ellene. 1812 tavaszán S. Coppetből Bécsbe menekült, aztán Moszkvába és Pétervárra, majd Svédországba ment, ahol legkisebb fia Albert párbajban elesett. Svédországban irta: Dix années d'exil (Páris 1821) és Réflexions sur le suicide (London 1813) c. műveit. Napoleon bukása után S. többnyire Párisban élt, ahol egyik leányát (megh. 1838.) Broglie herceghez adta nőül. Később maga is második házasságra kelt egy francia szolgálatban állott olasz tiszttel, Roccával, de ezt titokban tartotta, mert S. nevéről nem akart lemondani. Élete utolsó tiz évében irta Considérations sur la révolution française (3 köt., Páris 1818). Összes műveit (17 köt., u. o. 1820-1821) idősb fia adta ki Necker de Saussure életrajzi adataival. - Legidősebb fia Ágost Lajos báró, szül. 1790 aug. 31., megh. Coppetban 1827 nov. 11-én. Érdemes irodalmi munkásságot fejtett ki; művei: Lettres sur l'Angleterre (Páris 1826); Notices sur M. Necker, amely 1820. (u. o.) önállóan is megjelent. Oeuvres diverses-eit (3 köt., u. o. 1829) nővére Broglie hercegnő adta ki.
község Zürich (ettől 25 km.-nyire) svájci kantonban, a Zürichi-tó partján, vasút mellett, (1888) 3846 lak., selyemfonással, kelmefestéssel, bőrcserzéssel.
l. Estafette és Postai szállítás.
a hebridák (l. o.) egyike a belső szigetláncban, 6 km.-nyire Ulvától, 21/2 km.-nyi kerülettel. Legmagasabb pontja 44 m. A sziget lakatlan, de bazaltoszlopai és barlangai miatt, amelyek közül a D-i részen levő Fingal-barlang (igy nevezve Fingalról, l. o.), a leghiresebb, sok turista keresi föl. A Fingal-barlang 69 m. hosszu, bejáratánál 13 és a végében 7 m. széles és 20 m. magas. A tenger hullámzása, különösen vihar idején, oly zajt csinál benne, amely erős ágyuzásnak felel meg. Egyéb barlangok a Boat és a Mackinnon.
(franc., ejtsd: sztáfázs), festmények mellékes részletei. igy az épületek vagy tájat ábrázoló festményeken az alakok, viszont az alakokat ábrázoló festményeken az épületek és a táj. Gyakran előfordul, kivált németalföldi festményeken, hogy a mellékes részek más mester művei.
(ném.) a. m. festő-állvány.
765 ha.-nyi területü tó Felső-Bajorországban, 15 km.-nyire Weilheimtől, 651 m.-nyi magasban. Közepes mélysége 11 m. 7 szigete közül a Wörth nevün római régiségeket találtak. Lefolyása az Ach, amely az Ammerbe folyik.