olyan csapatok, melyeket az újabb időkben önként összesereglett egyének alkottak. Ilyen Sz. voltak Szavójában, Svájcban, a holsteini háboruban, 1848-49-iki forradalmi években, Garibaldi hadjáratában Szicilia és Nápoly meghódítására, később a pápai állam ellen s 1870. Franciaországban. L. még Guerrillas.
katolikus politikai napilap. Szerkeszté Prileszky Tádé és Hatala Péter és kiadta a lapkiadó-társulat Pesten 1869 jul. 15-től (mint az Autonomia folytatását) 1872 jun. 29-ig, mikor megszünt. Hetenkint hatszor jelent meg középnagyságu ívrétben egy íven.
l. Libera chiesa in libero stato.
nálunk ama politikai párt neve, mely Tisza Kálmán, a balközép vezére 1875 febr. 3-iki országgyülési beszéde uátn az 1867-iki közjogi alapon a balközép és Deák-párt egyesüléséből alakult. Az igy létrejött párt 1875 márc. 3-án tartotta Gorove István elnöklése alatt első gyülését, melyen több mint 300 képviselő jelent meg s itt Tisza Kálmán tette azt az indítványt, hogy a párt magát egyesült Sz.-nak nevezze. Jókai indítványára e címből elhagyták az «egyesült» jelzőt s ettől kezdve a párt állandóan Sz. néven szerepel. Ezen első gyülésen Tisza és Jókai körvonalozták röviden a párt feladatát és elveit. Tisza már itt kijelentette, hogy a kormány csak egy párt erős és következetes támogatása mellett fejtheti ki tevékenységét s utalt rá, hogy egy ilyen erős párt szervezését tekinti egyik fő feladatának. Jókai szerint a párt a kormánynak tanácsadója és nem szolgája tartozik leni, ő fejtette továbbá ki, hogy bár a párt tagjainak lehetnek a párt határozatától eltérő nézetei, de különvéleményét sem a házban nem szabad előadni, sem az újságokban nem terjesztheti stb. A párt kebeléből alakult első kormány, melynek elnöke Wenckheim Béla báró volt, ugyanezen napon mutatta be magát az országgyülés képviselőházának s itt bemutatott programmja egyszersmind a párt programmja is volt (kormánypárt). A párt, melynek vezére és szervezője továbbra is Tisza maradt, azóta uralmát folyton megtartva, egymásután győztesen került ki az 1875., 1878., 1881. s következő évi választásokból. Többségét és uralmát azon rázkódások dacára is megtartotta, melyek a véderővita, egyhőázpolitikai javaslatok stb. miatt érték a pártot, amikor kebeléből többen kiléptek. Legerősebben került ki az 1896-iki választásokból. - Sz. a németeknél, l. Német szabadelvü párt.
azoknak a politikai, filozofiai, társadalmi irányoknak a neve, melyek a szabadság elvét különböző viszonyaiban és alkalmazásaiban vallják magukénak. Állampolitikai tekintetben a szabadság elve a nemzet önrendelkező jogát jelenti, szemben az abszolutizmussal, a parlamenti kormányformát, szemben a parlament hatalmát korlátozó formákkal. Egyházpolitikai tekintetben a Sz. az állam felsőségét hirdeti az egyházakkal szemben. Társadalmi tekintetben a Sz. a társadalmi viszonyoknak észszerü szabályozását, az egyenlőség elvével ellenkező előjogok eltörlését követeli. Filozofiailag a Sz. jelenti a gondolkodás autonomiáját, mely semmiféle külső tekintélynek nem veti magát alá.
l. Esés és Mozgási törvények.
(Freidorf), kisközség Temes vármegye központi j.-ban, (1891) 1099 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
két, egymástól vámvonalakkal elválasztott gazdasági test forgalmának az a része, amelyet a vámtarifák s a vámrendtartási szabályok nem korlátoznak.
(ném. walzende Grundstücke, Walzäcker), oly ingatlanok, melyekről a tulajdonos élők közt és halál esetére szabadon rendelkezhetik.
l. Üzemrendszer.