oly védjegyek, melyek senkinek kizárólagos használati jogát nem alkotják, melyeket azért áruinak megjelölésére bárki szabadon használhat. L. Védjegyek.
l. Transzbajkalia.
az emberi cselekvés normativuma, mely e cselekvénynek valamely elérendő cél szempontjából aló módját állapítja meg. A Sz. tűri a kivételt, a törvény nem A cselekvések különböző fajtái szerint vannak erkölcsiművészeti Sz.-ok, élet-Sz.-ok stb. A grammatika Sz. is ide tartozik; a helyes nyelvhasználat módját fejezi ki.
Sz. szigoruan előirt módja a művészi alkotásnak. Vannak általános és sajátos műfaji Sz.-ok. A klasszicizmus mindenre Sz.-t teremtett és ezáltal feszessé tette a költészetet. A túlságos Sz.-ok által a formák merevekké lettek és miután sem minden fűfajhoz, sem minden tárgyhoz nem illettek, a klasszikus irányt végre meg is ölték. Ilyen Sz.-ok voltak az alexandrinus vagy jambus és bizonyos antitézisek és metaforák folytonos alkalmazása, a három egység (l. Dráma). A modern irodalom, valamint a plasztika és festészet is, a merev stíl-Sz.-okat egyáltalában elvetik. A próza nagyobb rangra emeltetett a modern költészetben, valamitn a festészetben a régi clair obscur helyett a plein air és az impresszionális modor kapott lábra. De ha nincs is a mai művészetben annyi merev és szorító Sz., helyükbe léptek a praxis fogásai, melyek pszichologiai törvényeken alapulnak. Ilyenek az előkészítés, incszcenirozás Sz.-ai. Ennek az egész modern irói és művészi praxisnak Sz.-ai nincsenek még elméletileg feldolgozva.
Valamely sokszöget akkor mondunk Sz.-nak, ha oldalai egyenlők egymással és szögei szintén egyenlők. Valamely szögletet (testszögletet) akkor mondunk Sz.-nak, ha élszögei egyenlők egymással és lapszögei szintén egyenlők egymással. Valamely poliédert (l. o.) akkor mondunk Sz.-nak, ha oldallapjai kongruens Sz. sokszögek és szögletei kongruens Szögletek. Sz. számsorozat, l. Határérték.
(erd.), az a fatömeg, amelyet a szabályos állapotu erdő évenkint adni képes. Ezt először annyi holdra szokás kiszáímtani, ahány évet a szabályos vágásforduló számlál. Ha ezt a fatömeget elosztjuk a holdak számával (illetve a vágásforduló éveinek számával), akkor megkapjuk a szabályos fakészletet egy holdra átlagosan. Ebből aztán ki lehet száímtani a Sz.-ot bármekkora területre, egyszerü szorzás által.
mindazon kristályalakok összesége, amelyekben kilenc szimmetriasík van, három egymásra merőleges fő szimmetriasíkkal, és amelyekben ennek megfelelőleg három egyenlő nagyságu, egymást derékszögben metsző tengelyt vehetünk fel. A név a kristályok szabályosságát jelzi, tényleg ezek a legszabályosabb kristályok. Egyéb nevei: tesszerál, izometrikus, egyforma tengelyü, oktaérdikus, szferoédrikus rendszer. A három tengely közül bármely tengely vehető főtengelynek. A kristályokat ugy tartjuk, hogy a főtengelynek állóhelyzetbe jut, az egyik melléktengely bal-jobb, a másik mellső-hátsó irányba. Az egyes tengelyek egyenlők lévén, a-val jelezhetők, ugy hogy a Sz. tengelyviszonya a:a:a. A Sz.-be mindössze tizenhárom alak tartozik, melyek közül hét teljes és hat feles alak van. A teljes alakok: az oktaéder, a hexaéder, a rombdodekaéder, a triakisz-oktaéder, a deltoid-ikoszitetraéder, a tetrakisz-hexaéder s a tetrakonta-oktaéder v. hexakisz-oktaéder. A feles alakokat lásd Felesalak.
(növ.), l. Peloria.
l. Normális oldat.
l. Sók.
l. Határérték.