Előd fia, a honfoglaló magyar vezérek közé tartozott. Marót bihari fejedelem hódolni nem akarván, Árpád Tassal és Téténnyel vagy Töhötömmel őt küldte ellene. A Tiszán a ládi réven átkelve, onnan északkeletnek mintegy 22-25 km. utat tett a sereg a mai Szabolcs falu tájáig, hol a vezérek a nép hódolatát fogadták, Sz. pedig, kit a Névtelen (21. fej.) nagy-bölcs fériunak nevez, a helyet a Tisza vidékének megszemlélése után a föld népével «nagy árkot hányata és igen erős várat építe földből, melyet msot Sz. várának neveznek». E sáncok őrzésére Ekölcs alatt vitéz népet hagyván, Sz. Tassal a Tisza partján nyomult előre, Szatmár várát (?) három napi ostrom után bevette s azután mindenütt a Szamos völgyét követve, Zsibó, Őrmező és Tihó vidékére jutott, hol Töhötömmel egyesült. A három vezér a meszesi kaput jelölte meg mint az ország határát s ott «fából nagy rekeszt csinálának», Árpádot pedig értesítették előhaladásukról. Míg Töhötöm most Erdély (?) elfoglalására ment, Sz. Tassal Marót megtámadására indult, úgközben mindenütt hódoltatván a föld népét. Szeghalom vidékén azonban Marót vitézei megakadályozván a Körösön való átkelésüket Póhalom felé fordultak vissza. A Túr (Berettyó?) ellenbéen haladva, a dorogmai révnél keltek át a Tiszán s visszatértek Árpádhoz, ki őket nagy örömmel fogadta. A Marót ellen viselt utolsó hadjáratot már nem Sz., hanem Öcsöb és Velek vezette s Sz.-ról nincs is szó többé 937-ig, midőn Ottó császár ellenében ő vezette Zsolt seregének egy részét.
Miksa, hirlapiró, szül. Turán (Szabolcs) 1857 aug. 27. Végezte a zsidó papi tanulmányokat, de a rabbiályára nem lépett; egy gazdag zsidó családhoz nevelőnek ment Hajdu-Sámsonba. Itt több dolgozatot irt az Ibrio Anschi c. héber folyóiratnak és magyarra fordította Synhedrion talmudkötetének ágádáit. A tiszaeszlári pör kezdetén a Debreceni Ellenőrben megjelent cikkei feléje fordították több fővárosi lap figyelmét, melyeknek aztán a pör egész folyamat alatt tudósításokat küldött a szinhelyről. 1884. átvette a háromszor hetenkint megjelenő J. Pester Zeitung szerkesztését és 1886. megvette az Egyenlőség c. zsidó felekezeti és társadalmi hetilapot, melyet azóta szerkeszt. E lapból indult ki a mozgalom a zsidók recepciójára, mi immár ténnyé vált s e lapnak tudhatók be részben a magyar szellem újabbkori hódításai a zsidó felekezeti életben.
a magyar egyházi és politikai törvényhozásban igen nevezetes. Szt. László tartotta 1092 máj. 20. Szabolcson a Tisza mellett nemcsak a papság, hanem az urak és a nép nagy részvételével is. Ez a zsinat szabályozta a papok házasságát, de törvényesnek nyilvánította az eddig is elismert első házasságot. Templomok építése és fölszerelése, az egyházi javak megtartása érdekében több intézkedés történt; rendezték a tizedszedést, megállapították az egyházi ünnepeket és gondoskodtak megtartásukról. Az év első napjául karácson első napját rendelték, tiltották a pogány módra való áldozást, rendezték a zsidók és izmaeliták viszonyait és szigoru törvényeket hoztak a női becsület és a családi élet biztosítására. Törvéyneit kiadta Endlicher, Monum.
Mihály, költő, szül. Ó-Kécskén (Pest) 1862 «igen szegény, de igen jó emberek gyermekének». Kecskeméten, Szarvason és Debrecenben tanult. Mint végzett teologus két évig (1890-92) Genfben és Párisban hallgatott teologiai és irodalomtörténeti tárgyakat. Onnan hazaküldött költeményei országos feltünést keltvén, alig jött haza, 1892 őszén Felfaluba megválasztották lelkésznek s azóta ott működik. Mint debreceni fősikolai szenior adott ki egy kötetnyi tárcát Időtöltésül címen (1890). A Csokonai-kör 1891. egy kötet versét adta ki Költemények címen. Ez évben történt, hogy a Fővárosi Lapokhoz Genfből beküldött néhány költeményét Vadnai Károly meleg sorok kiséretében mutatta be a közönségnek, s pár nap mulva Beöthy Zsolt tárcában adott kifejezést örömének magyar lira e magyaros és mégis újszerü hangjai fölött. Második kötetét Sz. Hangulatok címen 1894. adta ki s nagy tetszést aratott vele. Harmadik gyüjteményét Ujabb versek címmel most állítja össze. Sz. kizárólag lirikus és pedig első sorban dalköltő. Újszerüsége mai liránk állapotához képest abban van, hogy érzésének tisztaságával és naív mélységével, kifejezésének egyszerüségében sokat mondó magyarságával visszatér a magyar lira nemzeti jelleméhez és alakjához; a maga kisebb körében Petőfire emlékeztet, de eredeti és új.
fekete úszó, átlátszatlan testecske a maripózai (Kalifornia) quarc folyadékzárványában, melyet Pantotsek észlelt (Földtani Közlöny 1879) és Szabó József tanár tiszteletére nevezett el.
Janka, jeles irónő, szül. Gyulán (Békés) 1861 okt. 13. Tanulmányait otthon, édes atyja Nogáll László törvényszéki biró vezetése alatt végezte s mint magántanuló szerezte meg a tanítónői oklevelet; azonban sohasem tanított, hanem korán kezdett irni. Alig 17 éves korában, 1878. Vadnai Károly ismertette meg a közönséggel s már ettől fogva azok közé sorozta, kiknek közlendő dolgozatait előre hirdette közönségének a Fővárosi Lapok. 1880. férjhez ment Szabó Endréhez (l. o.) és jó időre elhallgatott, csupán a gyermekek számára irogatva egyetmást. (Tizenkét hónap, regényes rajzok a mindkét nembeli ifjuság számára, 1888). Későbbi ily irányu köteteinek (Igaz történetek, 1891; Biri; Piros bóbitások) anyagát akkoriban irta meg. Egy kötet novelláját, a Leányálmokat a műpártolók köre adta ki. Tulajdonképeni tevékeny működését 1891. kezdte meg; ekkor a Pesti Napló rendes tárcairója lett, irt a szépirodalmi lapokba, s pár év alatt megjelentek Derü (1895) és Elbeszélések (az Athenaeum Olvasótárában) c. kötetei. A Petőfi-társaság 1891. tagjává választotta. Az Athenaeumnak irta az első magyar leány-regényt, a Pipiskét (1894) fiatal leányok számára; ennek irodalmi fajtája addig nem volt meg a magyar irodalomban. Újabban nagyobb regényeket is irt, u. m. Hetedik szentség (1896) és Vezeklés (1897). Kisebb novellái megjelentek német, francia és orosz fordításban is. Szerkeszti a Divat-Szalon c. női lapot és állandó tárcairója a Magyarországnak. Különbe is sokolalu tehetsége még folyton fejlődésben van, noha eddig is legnépszerübb irónőink közé tartozik. Különösen kedveltté teszi határozott egyénisége és saját hangja, mely az általános irónői szentimentalizmustól elütőleg humoros. Humorának alapja egészséges, reális, de vidám és melet fényü a világnézete. Minden irónőnk közt legpozitivabb, a mellett, hogy megvan a kedélye, friss képzelete és eleven szelleme. Szép, magyaros nyelvét is keresetlen és egészséges ízlés jellemzi.
falu, l. Baku (2)
a fennálló és érvényben levő katonai utasításokban meghatározott rend.
ama szabad ür, melyet a vasutaknál a vágány mellett és fölött hagyni kell, hogy minden jármű a vágányon akadálytalanul közlekedhessék. Hazánkban a rendes nyomtávu vasutak, majdnem kivétel nélkül, a német vasútegylet által megállapított Sz.-t fogadták el, mely lehetővé teszi, hogy a középeurópai államok vasúti járművei rendes nyomtávu vasutainkra átmehessenek.
az egyes vasutaknál az építmények és berendezésekre nézve megállapított egyöntetü tervrajzok.