l. Szájbetegségek.
az az abroncs, mely a hálókat kör- vagy félköralakba feszítve, nyitva tartja.
(állat), l. Árvaszajkó és Mátyás.
(Osziij), kisközség Bereg vármegye felvidéki j.-ban, (1891) 1296 rutén lak.; vasércbányája van.
neve az 1875 ápr. 22. kelt porosz törvénynek, mely a római kat. püspökségektől és a papságtól az állami segélyt megvonta. Ez intézkedéstől Bismarck ugyanis azt remélte, hogy a kat. papság ellentállását megtöri, amivel különben csatlakozott.
(állat, Stomatopoda), a páncélos rákok alosztályának egyik rendje, kocsányos szemekkel, jól fejlett fejtorpaizzsal, mely azonban a három utolsó torszelvényt födetlen hagyja; végtagpárokat viselő 19 szelvényből összetett testtel és egy végtag nélküli farkszelvénnyel. Végtagfüggelékei: két pár csáp, egy pár rágó, két pár alsó állkapocs, öt pár állkapcsi láb, három pár kétágu torláb, hat pár potrohláb. Az ide tartozó fajok nagy testüek; fejük és potrohuk lapított, különösen az utóbbi, mely az előbbinél hosszabb. Hátpaizsuk hajlékony s a szemeket és csápokat viselő fejszelvéynt fedetlen hagyja. Petéiket sziklaüregekbe rakják le. Lárváik többszöri átváltozáson mennek át s korábban önálló nemek gyanánt irták le. Az eddig ismert fajok egyetlen családba soroltatnak, még pedig a Squillidae családba, l. Sáskarákok.
(ejtsd: saj-) Károly, lengyel történetiró, szül. Komarnóban, Sambov mellett (Galicia) 1818., megh. Lembergben 1868 jan. 10. Politikai vétkesség gyanuja miatt 1835-37. börtönt szenvedett. 1853. könyvtáros lett, 1858. elvesztvén szeme világát, el kellett hagynia e hivatalát. Eleinte regényt és drámákat irt, utóbb a történetirásra adta magát és egy csomó komoly kutatásokon alapuló, jeles előadásu historiai munkát szerzett: Bolelaw Chrobry (Lemberg 1848); Pierwsze odrodzenie Polski (Lengyelország első újjászületése, u. o. 1249); Szkice historyczne (4 rész, u. o. 1854-69); Jadwiga i Jagiello (u. o. 1855 és máskor, ez Sz. legnevezetesebb műve); Dwa lata dziejów naszych 1646-48 (2 rész, u. o. 1869, a kozákokkal folytatott harcokkal foglalkozik). Historiai művei összegyüjtve Dziela cím alatt (10 köt., Varsó 1876) jelentek meg, Sz. életrajzával Kanteckitől. Sz. azonkivül Linde lengyel szótárának 2. kiadását is közrebocsátotta (6 köt., Lemberg 1854-60).
(növ., légszáj, légrés, száj, rosszul alkotott szóval szájadék, stoma), a növény legtöbb légbeli részének bőrsejtjeiből keletkezik, kivált a száron meg a levélen. Száma több vagy kevesebb. A Sz.-t sarlóforma két sejt, az ajaksejt fogja körül, homoru oldalával fordul egymás felé, s a köztük maradt nyilás a sejtek közt levő légcsövek vagy légvezetők kezdete. A Sz. kezdetben egymás mellett szorosan összefüggő két sejt, de fejlődés folytán a közös faluk meghasad és közte a Sz. támad. A Sz. növény bőre folytonosságát szakítja meg, a többi bőrsejttel egy síkba esik, de az ajaksejt tölcsérforma nyilás (udvar) fenekén is keletkezik, majd a bőr fölé is emelkedik. A Sz. gyakran a növénytagon egyenletes, némelykor a szárnak vagy a levélnek csak bizonyos táján van. A légbeli részek Sz.-án keresztül a növényben levő levegő a körléggel cserélődik ki s a gázcsere oly módon szabályozódik, hogy az ajaksejt a nyilást tágíthatja vagy szűkítheti, sőt egészen el is zárhatja. A nayobb foku kipárolgást a bőrke is gátolja. A moháktól fölfelé valamennyi tökéletesebb növény bőrén van Sz. s pedig többnyire a zöld részeken, ritkábban a virág részein a gyümölcsön meg a magon is. A vizbe merült levélen meg a gyökéren nincs Sz., a vizen úszó levélnek csak a felszinén van.
l. Apertio.
(Tisza-Sz.), nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép j.-ban, (1891) 1241 magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Itt ágazik el a m. kir. államvasutak budapest-aradi vonalából a debreceni és hódmezővásárhelyi vonal.