altiszt, a neki alárendelt szakasznak az elüljárója. A szakaszlajtstromot vezeti és a szakaszon belül végzendő munkákra ő vezényli az embereket.
Ugo, Japán tartomány városa Nipon szigeten, nem messze a Ny-i parttól, 21,372 lak.
nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban, (1891) 3443 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Szakértők.
(lat. periti artis), oly személyek, akik bizonyos meghatározott hivatáskörben különös jártassággal, mű-, tárgy-, szakismerettel birván, az e hivatáskörbe eső kérdések fölött véleményadásra hivatva vannak. Birói eljárásban Sz. alkalmazásának akkor van helye, ha az ügyre nézve fontos tények és jelenségek észleléséhez v. az észlelet eredményének megitéléséhez a birónak hivatásszerü s általános ismeretei nem elegendők. A szakértői szemle ugy a polgári, mint a büntető eljárásban a bizonyítékoknak igen fontos, gyakran nélkülözhetetlen neme. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve természetesen e bizonyítékra is kiterjed. Ez a körülmény kivetkőzteti jelentőségéből az elméletileg vitás kérdést, vajjon a szakértői szemle önálló bizonyíték-e v. pedig ellenkezőleg, a szakértő csak tanunak vagy a biró segédjének tekintendő-e. A Sz. alkalmazására vonatkozó alaki szabályok a polgári és a bűnvádi eljárásban nem mindenben azonosak. A polgári eljárásban az 1868. LIV. t.-c. szerint a peres feleknek szabadságukban áll egy közös szakértőben megegyezni, különben mindenki fél egy-egy szakértőt nevez, a harmadikat a biróság hivatalból hivja meg. Ha a felek Sz.-et nem neveztek, mind három szakértőt a biró nevezi ki. A sommás eljárási törvény szerint (1893. XVIII. t.-c.) a Sz. kinevezése a biróság feladata, tartozik azonban a biróság a feleket a Sz. számára és személyére nézve meghallgatni, s a kinevezésnél a felek egyező javaslataihoz alkalmazkodni; a Sz. számát azonban korlátolhatja, és ha töb szakértőnek kirendelése szükségtelennek mutatkozik, vagy a több szakértő által felmerülő költség a per tárgyával arányban nem áll, csupán egy szakértőt is nevezhet. Azokat az eseteket, melyekben érdekeltség v. megbizhatatlanság miatt valaki szakértőnek nem alkalmazható, a törvény határozza meg. A bűnvádi eljárásban két szakértőnek alkalmazása a szabály, az ügy fontosságához képest azonban több is alkalmazható; viszont csekélyebb fontosságu körülmények megállapítására, v. ha több szakértő nehezen volna található, egynek alkalmazása is elégséges. Sz.-et a biróság rendes szakértői közül nevez, akik csak fontos okokból mellőzhetők. Ha a Sz. egymástól eltérő véleményeket nyilvánítanak vagy a vélemény helyessége iránt a biróságnak más okból aggályai vannak, a biróság más Sz.-et nevezhet ki; orvostani vagy vegyészeti kérdésekben jelesül a szabály az, hogy ha a véleményt nem a törvényszéki orvos, illetve az országos birósági vegyész adta, feltétlenül ennek felülvéleménye szerzendő be, ha pedig a biróság kétségeit ez sem oszlatja el, az igazságügyi orvosi tanács véleménye kérendő ki. A modern perjog elismeri a terheltnek azt a jogát, hogy a maga részéről u. n. ellenőrző szakértőt nevezhet, akinek hivatását a terhelt érdekének megoltalmazása képezi, s aki ily célból a szemlénél jelen lehet, az esetleges hiányokra vagy mulasztásokra figyelmeztethet, s a birósági Sz. eljárására s véleményére észrevételeit megteheti. Az új bűnvádi perrendtartás (1896. XXXIII. t.-c.) az eddigi eljárásunkban ismeretlen ezt a jogintézményt nálunk is meghonosítja. Azok az esetek, melyekben bűnvádi ügyekben Sz. közreműködése szükséges, főleg bűntettre vagy vétségre utaló emberhalál, mérgezés, testi sértés, pénz-, közhitelpapir- és bélyeghamisítás, csalárd és vétkes bukás, gyujtogatás s kárt okozó egyéb bűncselekmények esetei, s az irás azonosságának vizsgálata.
az a szakértő személy, ki oly elmult állapotokról s ténykörülményekről tanuskodik, amelyeknek észleléséhez szakértelem volt szükséges. A Sz. mindenben tanunak tekintendő, és reá a tanukra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
(növ.), l. Rizs.
1. (a japánoknál Karafuto vagy Krafto, a khinaiaknál Torrakaj) az oroszok birtokában levő sziget a Nagy-oceánban, az É. sz. 45° 52' és 54° 22', a K. h. 141° 49' és 145° 45' alatt, az Amur-vidék K-i partja közeében, amelytől a Lazarev-foknál csak 10 km. széles Tatár-szoros választja el; É-on és K-en az Ohocki-tenger, D-en a Lapérouse-szoros mossa partjait. ÉD-i irányban 949 km. hosszu, szélessége 28-192 km., területe 75,347 km2, mintegy 60,000 lak. Az őslakosság a giljakok É-on, az ainok D-en és a később bevándorolt olcsák; ezeken kívűl élnek rajta japánok és khinaiak. Az oroszok 1880 óta deportáció helyéül használják. 1894. volt a szigeten 64 falu és 5 börtön 17,279 fogollyal és hozzátartozóikkal. A lovat és szarvasmarhát az oroszok importálták. Sz. 3 járásra van felosztva, ezek: Alexandrovszk, Timovszk és Korszakovszk. A sziget Európában először Lapérouse jelentéséből vált ismeretessé, aki az Amur-vidék félszigetének tartotta. Kikutatása körül érdemeket szereztek: Schrenk (1854-56), Schmidt, Glehm, Brylkin, Schebunin (1860), Lopatin (1867), Krasznov (1892), Csehov és mások. É-i részét az oroszok 1858. Khinától s D-i részét 1875. Japántól szerezték meg. - 2. Sz.-nak nevezik az oroszok az Amur-kormányzóság azon részét is, amely Sz.-ból és a mellette fekvő kis szigetekből áll, 75,978 km2 területtel, Alexandrovszk székhellyel. V. ö. Thewrewk Aurél, Sz. sziget és az ainók, a Budapesti Szemlében (1889); Polyakov, Reise nach der Insel S. 1881-1882 (oroszból, Berlin 1884).
oly intézet, mely valamely speciális szakmára képezi tanulóit. Igy vannak - a különböző szakmákat magukban egyesítő egyetemeket nem számítva - Sz.-k iparosok, kereskedők, gazdák, bányászok stb. számára. A Sz.-k rendesen azon minisztérium főhatósága alatt állanak, amelyhez az illető szakok tartoznak. Nálunk ez alól kivételt csak a kereskedelmi Sz.-k tesznek, melyek nem a kereskedelmi, hanem a vallás- és közoktatásügyi minisztérium alatt állanak. L. még Iparoktatás.
Kiosz sziget török neve.