keresztbe font szalag- vagy szíjalaku elemekből álló díszítmény, mely lehet sík vagy domboru. Az e fajta díszítmény jellemző ismertető jele a bizánci, a népvándorláskori és a román építményeknek.
a. m. galandféreg, l. Bélférgek.
l. Fürészgépek.
Az anyagot tekintve vannak selyem-, félselyem-, pamut- és gyapjuszalagok. A kötést tekintve vannak sima, ábrás és bársonyszalagok. A simák az alapkötések bármelyike szerint készülhetnek. A vászon- és bordás kötésü szalagokat habosítani (moiré) is szokás (l. Csinozás). Sokszor kettős szövetként is készülnek, néha pedig két szalagot benzinben oldott kaucsukkal ragasztanak össze, hogy a kettős szövés költséges voltát kikerüljék.
(növ.), l. Desmidiaceae.
(állat), l. Fésükopoltyusok.
vagy szálagok (ligamenta), rostos szövetü képződmények, amelyek az ízületek oldalain vannak többnyire elhelyeződve, vagy az ízületek egyéb oldalait erősítik, vagy egyes csontvégeket kötnek egymással egybe. A Sz.-kal való egybeköttetésről szóló tant syndesmologiának nevezik.
szalagosan sávos vagy szalagos rajzokkal ellátott ásvány, rendesen vagy szalagos achát, v. jászpisz, v. márvány, v. felzittufa.
(növ.), l. Ellaposodás.
A szalag 5-200 mm. szélességü szövet. Ily keskeny szövetek szövése a rendes szövőszéken, amelyeken csak egy szövet készül (l. Szövőszék és Pamut szövése), igen költséges volna, ezért e célra oly szövőgépet használnak, amelyen egyszerre, illetőleg egyidejüleg 10-50 szalag szőhető.
[ÁBRA] 1. ábra.
[ÁBRA] 2. ábra.
[ÁBRA] 3. ábra. 4. ábra.
Ily szövőgépet az 1. ábra láttat. A Sz.-en minden szalag láncrendszere külön csévére van helyezve, a csévék fékezve lesznek, azonfelül minden láncfonal súllyal terhelt csigával feszítve van. A szövőszék további felszerelése a rendessel megyegezik. Minden láncfonal nyüstszembe, avagy a jaquard-gép zsinórzatába és a bordába van behúzva. A borda annyi részből áll, ahány szalag készül (amint ez az 1. ábránjól látható). A bordák közös bordaládába vannak foglalva, amelynek mozgatása a közönséges szövőgépeknél alkalmazott forgattyuval és tolórúddal történik. A nyüstszemek nyüstpálcákon vannak s mozgatásuk szintén a rendes módon, azaz excenterekkel történik. A vetélő alakja és mozgatása teljesen elüt a rendes módtól. Itt annyi vetélőt kell alkalmazni, ahány szalag készül, sőt kettős szövésnél kétszer annyit. Nagyobb számu vetélők zavartalan működése azonban csak kényszermozgással érhető el, miért is a vetélőket kétszer akkora hosszra készítik, mint amekkora szélességüek a szalagok és csúsztathatóan rendezik el őket a bordaládában, miáltal elérik azt, hogy a vetélők a szádon át, tehát a borda jobb oldaláról a balra és a következő szádnyitáskor ismét visszafelé tolhatók a nélkül, hogy a vezetékből kiesnének. A vetélők elrendezését a 2. ábra, alakjukat pedig a 3. és 4. ábra láttatja, mely utóbbin c-vel a vetülékfonal, b-vel a vetélő vezetéke és e-vel a vetélő fogazata van jelölve. Az összes vetélők egyidejü mozgatása céljából ugyanis minden vetélő háta v. alaplapja fogazva lesz, mely fogazatba a bordaládába elhelyezett fogaskerekek b1 b2 b3 (2.ábra), ezekbe pedig a bordaládába vezetett és elcsúsztathatóan elrendezett fogazott rudak c1 c2 c3 (2. ábra), kapaszkodnak. Ezen fogazott rudak a bordaláda végéig érnek s igy külön géprésszel előre v. visszafelé tolhatók. A vetélők jelzett elrendezését az 1. és 2. ábra láttatja. A 2. ábra oly Sz. bordaládájának keresztmetszetét tünteti fel, amelyen egymás alatt két szalag készül és minden szalag 3-3 különböző szinü vetéssel, tehát ábrásan szőhető. Az ábrán az a1 és a2 jelzetü vetélők oldalukon, az a3 pedig a hátán van fogazva s mindegyik egy-egy fogaskerékkel és fogazott rúddal áll kapcsolatban, amint ez az ábrából tisztán kivehető.