vagy szálagtan (desmologia), a kötésekről (l. o.) és a kötözőszerekről (l. o.) szóló orvosi tan. Másként syndesmologiának is mondják. L. Szalagok.
Tamás, XVI. sz.-beli főpap, megh. 1537-ben. 1519. II. Lajos titkára lett, majd szentszéki jegyző és főesperes. 1526. elnyerte a veszprémi püspökséget. A mohácsi csata után az özvegy királynét Pozsonyba kisérte. Ferdinánd pártjára állott, aki 1526 nov. 1. az ország kancellárjává és egri püspökké tette. 1528., míg a király a regensburgi birodalmi gyülésen időzött, Sz. volt az ország kormányzója. 1532. leveleket intézett a Szapolyai-párti főurakhoz: csatlakozzanak Ferdinándhoz és egyesüljenek a törökök ellen.
az oly szálerdő, melynek területéről a fákat egyenkint vagy csoportosan vágjuk ki. A felújítást a természet rendesen magról végzi, ámbár nagy sarjadzási képességgel biró lombfaerdőkben, különösen berki lágyfásokban a magról kelt egyedek mellett sok sarjról keletkezett is van. A Sz.-ben minden foku korkülönbséget találunk, az egyes korosztályok elszórtan v. csoportosan fordulnak elő és az egyes fák csak akkor vágatnak le, ha a vágásforduló idejét már elérték, l. Szálaló üzem.
az a kezelési eljárás, midőn az erdő egész területén egyszerre, szálankint vagy csoportonkint vágjuk a kihasználandó famennyiséget s az ezután keletkező hézagok a megmaradó fákról bevetődvén, a legkülönbözőbb korosztályok egymással keverve, össze-vissza jönnek elő, amint azt az őserdőkben, véderdőkben és szabályos kezelés alatt nem lévő kisebb erdőkben látjuk. Az erdőknek a Sz. alkalmazásával való felújítása hazánkban csak a véderdőkben és a fatenyészet legfelsőbb határán fekvő erdőkben szokásos, sőt az erdőtörvény (1879. XXXI. t.-c.) ezekre az erdőkre nézve a szálalást kötelezőnek rendeli el, mert ezeknek az erdőknek rendes vágásokkal való kihasználása esetében azok talaja mozgásba jöhetne s az igy származó kőgörgetegek, lavinák, földcsúszások az alattuk levő termékeny területek termőképességét veszélyeztetnék, saját beerdősülésüket pedig meghiusítanák. A Sz.-nek két módját ismerjük: a törzsenkinti és a csoportos szálalást. Előbbinél a kihasználás az erdőterület idősebb, vágatási korukat elért törzseire terjed ki, évenkint és egyszerre. A csoportonkinti szálalás az előbbitől csak abban különbözik, hogy a vágás alá kerülő törzsek nem egyenkint, hanem csoportosan vágatnak ki, s igy a hézagok is a csoportoknak megfelelően újulnak fel a szomszédos fák lehulló magjai által.
l. Elemi szellemek.
l. Bőrmérgek.
(olasz), erősen füstölt kolbász, amelyet leginkább Tirol olaszok lakta részén és Lombardiában, nevezetesen Bolognában és Veronában készítenek. Fűszerül fokhagymát adnak hozzá, a húst nem vágják nagyon finomra, hanem a belet annál erősebben megtömik hússal s zsineggel erősen leszorítják. Csak disznóhúst használnak erre a célra. Magyarországban a Sz. sovány disznóhúsból készül. A Sz. nagyon soká eláll s épp ezért nagymérvü kivitelnek örvend.
l. Ammonia.
(Bal Salam a. m. a béke ura), 12 km. hosszu és körülbelül ugyanolyan széles görög sziget a róla elnevezett öbölben, szemben Eleuzisszel (Lefszina). Magaslatai egészen 380 m.-ig emelkednek, patkóalaku területén 4600 lakos él, kiknek fő jövedelmét az olaj- és bortermelés képezi. Főhelye Kuluri (ahogy egyébként a mai nép az egész szigetet is nevezi), a nyugati parton alkalmas kikötővel, 1000 lakossal és érdekes helyi muzeummal, melyben különösen a mikenei korszakhoz tartozó leletek vannak összegyüjtve. A sziget északi partján állomásoznak a hadi hajók és uganott van a tengerészeti arzenál is. Sz. első telepesei (neve után itélve) feniciaiak voltak, akiket eginai gyarmatosok szorítottak ki. A 40. olimpiasz kezdetéig a sziget megtartotta függetlenségét, azután a megaraiak, majd az athéniek kezére került s azoké is maradt egészen Kr. e. 318-ig, amikor Kassandrosnak hiábavaló ostroma után önként meghódolt a makedonoknak. Közbeesik Sz. legfényesebb történeti szereplése, az a tengeri csata, melyben Themistokles a persa haderőt megsemmisítette (Kr. e. 480 szept. 20.). A csatát, bárha szinhelye részben az eleuziszi öböl volt, részben a Pireusztól nyugatra eső öböl, Sz.-ról nevezték el, minthogy a Sz.-i szorosban horgonyzott a görög hajóraj, mielőtt a persák blokádjuk által csatára kényszerítették. 232. Aratos ismét visszaszerezte Athénnek. A Kr. u. II. sz.-ig még mindig szerepel a sziget a történelemben. V. ö. Samu Ferenc, Sz. (Görög földön, emlékkönyv a magyar tanárok 1893-iki tanulmányútjáról, 183-197. old.)
a Peneiosz folyó más neve (l. o.).