Jeografovics Mihály (álnevén: N. Scsedrin), orosz szatirikus iró, szül. a tverji kormányzóság Szasz-Ugol falujában 1826 jan. 15-én (ó-naptár), megh. Szt.-Péterváron 1889 máj. 10. (ó-naptár). Jómódu földbirtokos családból származván, felvették a carszkojeszeloi liceumba s már tanuló korában kiadott egy kötet verset, később azonban abban hagyta a versirást s örök becsü, szellemességtől, humortól duzzadó munkáit mind prózában irta. A liceumból kierülve, Csernyisev gróf hadügyminisztériumában kapott hivatalt, de novellái miatt Vjutkába internálták, hol 8 évet töltött. 1855. kegyelmet kapott. Irói hirnevét és népszerüségét már első kiadványával Gubernszkija ocserki (Rajzok a kormányzóságból) megalapította (Szt.-Pétervár 1856); ezt követték: Njevinnyje raszkazy (Ártatlan elbeszélések); Szatiry v proze (Szatirák prózában, u. o. 1863); Priznaki vremenji (Az idők jelei); Piszjma iz provinciji (Levelek a vidékről, u. o. 1869); Dnjevnjik provinciala (Egy vidéki ember naplőja); Goszpoda Taskentcy (A taskenti urak); Pompadury i Pompadurki (Pompadourok és Pompadournék); Blagonamjerennyja rjécsi (Jószándéku beszédek, u. o. 1876); Ubjezsiscse Monrepó (Montreposi elvonultság); Za rubezsjom (Túl a határon); Piszjma k tjotjenke (Levelek a nagynénihez); Szovremennájá idjillijá (Korszerü idill, u. o. 1878); Posehonszkájá sztarina (Régiségek Posehonszkból); Pjosztryja piszjma (Tarka levelek) stb. Elbeszélő, novellisztikus munkái is csupa szellem és sistergő szatira. Ilyenek: Goszpoda Golovjovy (A Golovjov urak), Bruszin stb. Sz. iratai kiszámíthatatlan nagy hatással voltak az orosz slendrián állapotok átformálására s szatirájában nemcsak a lángelme nyilatkozik meg, hanem a lángoló szeretetü hazafi is. Holta után műveit összegyüjtve kilenc kötetben adták ki barátai (Szocsinenija Sz., Szt.-Pétervár 1890).
egyenes élü kapocsbalta vagy kapacs, mellyel a kádár a hordó belső fejrészénél a dongákat egyforma vastagságra megszalulja. A többi hasított fával dolgozó iparos is használja néha.
(Salwen, Salween), Hátsó-India egyik legfontosabb folyója. A tibeti fensíkon ered, ahol Dsamo-nu-csu (csu=folyó) a neve; Jünnan khinai tartományban Lu-ce-kjangnak hivják; innen tovább haladva átfolyik a San és Karenni államokon, az É. sz. 19° 51' alatt belép Alsó-Birmába, fölveszi jobbról a Pont, balról a Thaung-dsint. A torkolatától 160 km.-nyire veszedelmes sellői vannak. Alsó részében számos a sziget, amelyeket vizáradás esetén egészen viz borít. Az É. sz. 17° 21' alatt völgye egész síksággá kiszélesedik; a malmeni síkon fölveszi a Gjaingot és Attarant. Az É-i, egykoron főág, amelynél Martaban áll, számos homokzátonya miatt most nem hajózható, a D-i 11 1/4 km.-nyi szélességben Amherstnél szakad a Martabani-öbölbe. A Sz. kiválóan azért fontos, mert rajta úsztatják le Birma és a San államokból a teakfát.
sziami ezüstpénz = 74 fillér; ugyanott súlymérték = 3,8 g.
l. Honneurs.
kisközség Beszterce-Naszód vármegye naszódi járásában, (1891) 1483 oláh lak.
l. Szalavati.
l. Salvator.
l. Asztalkendő.
A szó legszorosabb értelmében vett számok a számlálás folyamata által keletkező közönséges egész számok vagy más néven pozitiv egész számok: 1, 2, 3, 4, 5, ... A matematika e legegyszerübb számokból kiindulva újabb gonyodalmasabb számnemek bevezetésével a számfogalom körét fokozatosan kibővíti. Az egyes új számnemek bevezetése rendesen azért történik, hogy műveletek, melyek az odáig bevezetett számok körében csak kivételesen oldhatók meg, mindig elvégezhetőkké legyenek. P. a kivonás a közönséges egész számok körében csak akkor végezhető el, ha nagyobb számból kisebbet vonunk ki. Hogy bármely egész számból bármelyiket kivonhassuk, újabb számokat kell bevezetni: a zérust és a negativ egész számokat. A zérus két egyenlő szám különbsége. A -k negativ szám pedig egy tetszőleges n kisebbítendőnek s a nálánál k-val nagyobb n+k kivonandónak különbsége. A pozitiv és negativ egész számok meg a zérus együtt a racionális egész számok összességét alkotják. Ezek körében a kivonás már mindig elvégezhető, az osztás azonban csak kivételesen. Hogy bármely egész számot bármely (a zérustól különböző) egész számmal eloszthassunk, a törtek bevezetése szükséges. Két egész szám hányadosa, ha csak nem maga is racionális egész szám, pozitiv vagy negativ tört, a szerint, hogy az adott számok egyenlő vagy ellenkező előjelüek. A racionális egész számokat és a törteket közös néven racionális számoknak mondjuk. Ezek körében már mind a négy alapművelet mindenkor elvégezhető. Még ebben a számkörben sem végezhető el mindig, p. a gyökvonás, tehát ismét újabb számnemek bevezetésére indít: az irracionális számok (l. o.) és komplex számok (l. o.) bevezetésére. A racionális és irracionális számok közös sajátsága, hogy minden racionális számmal nagyságra nézve összehasonlíthatók, azért, megkülönböztetésül a komplex számoktól, közös néven valós (reális) számoknak neveztetnek. Az oly számot, akár valós, akár nem, mely egy egész számu együtthatókkal biró algebrai egyenletnek tesz eleget, algebrai számnak mondjuk; az oly számot ellenben, mely egyetlen egy ily algebrai egyenletnek sem tesz eleget, transzcendens számnak nevezzük.
Már a legrégibb idő óta bűvös erőt tulajdonít a népek hite bizonyos számoknak s Pythagoras, aki a néphitnek tudományos szinezetet adott, csak mestereinek, a khald és egyiptomi csillagjósoknak és mindenféle varázslattal is foglalkozó természetvizsgálóknak felfogásához csatlakozott. Őt követték e téren a gnosztikusok, kiknek a számok bűvös jelentéséről való tanait érdekesen világítják meg a régibb egyházi irók (p. Ps. Tertullian. adr. omnes haer., XV.), részben ki is kelvén e pogány babona ellen, holott annak a szentirásban is megvannak a nyomai (p. szt. János, Jelenések könyve, XIII., 18. és XV., 2.). Az ide vonatkozó irodalomról v. ö. Heim R., Incantamenta magica graeca-latina (Lipcse, Teubner 1892). A magyar néphit babonás számai ugyanazok, melyek a legtöbb más népekéi. Legnevezetesebbek a 3, 7, 9, 12, 13, 50, 66, 70, 77, hetedhét, 99, 100, 300, 600, 900. Kabbalisztikus számok, tehát már inkább a tudományos szinü babona körébe vágók a 801 (az Üdvözítő száma görög jelölés szerint), 365 (abraxas), 99 (amen), 643 (a szentháromság száma), 666 (az Apokalipszis száma), 59, 49, 37, 24 stb., valamint a boszorkányszög (pentagramm) misztikus száma, a 36 és a vele összefüggő platói bűvös szám, a 216=5×36×36=63=13×23×33=6×36, ez meg = (1×2×3) × (12×22×32).