Számadási viszonyokban a számadást követelő igényelheti, hogy az, aki neki számolni tartozik, számadását záros határidőn mutassa be, a számadó pedig igényelheti, hogy az, akinek számadással tartozik vagy helyeselje a számadást, vagy kifogásait záros határidő alatt terjessze elő. Az igény érvényesítése u. n. felhivási keresettel (l. Felhivási per) történik. Az ebből származó per a Sz. Ha a felhivási keresetre a felhivott az első esetben számadását elő nem terjeszti, a második esetben a kitűzött záros határidő alatt nem felel, akkor az első esetben a számadásra kötelezett a felhivó újabb kérelmére a részéről felszámított követelésben marasztalandó el, feltéve, hogy követelését saját bizonyítékai meg nem cáfolják; a második esetben a számadó kérelmére a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilváníttatik és a számadó fél a további felelősség alól felmentetik. Előfordulhat az is, hogy a felhivott fél oly értelemben felel, melyben a számadási viszonyt tagadja, tehát azt állítja, hogy ő számadást adni, illetve a számadást helyben hagyni nem köteles. Ily esetben első sorban ez a kérdés, mint u. n. előzetes (praejudicialis) kérdés döntendő el. A számadási viszonyokból eredő keresetek, ha a kereset tárgya járulékok nélkül 500 forintot meg nem halad, a sommás eljárás alá tartoznak (1893. XVIII. t.-c.); a rendes eljárás alá tartozó esetekben az eljárást az 1868. LIV. t.-c. 518-21. §-ai helyébe lépett 1881. LIX. t.-c. 81-88.§-ai szabályozzák.
Minden csapattest a kötelékébe tartozó tisztek és legénység illetékeire, valamint egyéb kiadások fedezésére igényelt pénzről a kincstárral szemben elszámolni tartozik, minél fogva a csapattestet e tekintetben Sz.-nek is nevezzük; egyik-másik csapattest azonban két vagy több Sz.-et is alkothat. Minden Sz.-nél egy kezelő- és egy pénztárbizottság létezik.
(Szamakov), város, az ugyanily nevü bolgár okolija és püspökség székhelye, az Iszkernek a Vitos és Rila közt elterülő fátlan völgyében, (1888) 9658 lak., akik közt 187 török és 962 spanyol zsidó, fafaragással, csekély jelentőségü vasolvasztással, 12 mecsettel, 5 templommal, régi török fürdőházzal, teologiai tanintézettel, amerikai metodista hittérítő-állomással. Sz. egyike volt a közelmultban Bolgárország Ny-i részében a legjelentékenyebb városoknak; de a bolgárok felszabadulása óta nagyot hanyatlott. Közelében 1413. Csomorlunál Musza szultán csatát és életét veszítette fitestvére I. Mohammed ellenében.
Iszmail el-Szamanitól alapított persa dinasztia. Iszmail el-Szamani (847-907), ki az Oxuson túli tartomány arab helytartója volt, 901. meghódította Khorasszánt és Ny-i Persiát s egy birodalmat alapított, mely a Káspi-tenger K-i és D-i partjától a Közép-Indusig terjedt. Iszmail unokája Naszr alatt érte el tetőpontját (914-43) a Sz. hatalma, mely Naszr halála után hanyatlásnak indulva a Ghaznevidák hatalmi törekvéseinek esett áldozatul. Az utolsó szamanida, Muntaszir 1094. meggyilkoltatott.
(Asinus Gray), a páratlan ujju emlősök rendjének lófélék családjába tartozó ló- (Equus-) nem egyik alneme, mely a tulajdonképeni ló-alnemtől legfőképen abban különbözik, hogy farka csupán csúcsán visel hosszu szőröket s ezek bojtot alkotnak. Sörénye rövid és fölálló, fülei hosszabbak. Több faját különböztetik meg, ilyen a dsigettaj (l. o.) vagy kiáng (A. hemionus Gray), az onager vagy kulán (A. Onager Briss., l. Ló), a házi Sz. (A. domesticus L.) és a pusztai Sz. (A. taeniopus Hengl.), mely nagy testü, nyulánk, egészben véve csinos szabásu, de azért meglehetősen emlékeztet a házi Sz.-ra. Szine hamuszürke v. izabella szinü; hasán világosabb; vállán éles keresztet visel és ezenkivül többé-kevésbbé feltünően csíkos a lábszárán. Sörénye aránylag gyenge és rövid, de annál erősebb és hosszabb farkbojtja. A Nilus keleti partjaitól minden pusztán otthonos, gyakori Atbarában. A mén 10-15 kancából álló csapatot vezet s azt őrzi és védi. Igen óvatos; fiatalon fogságba kerülve megszelidül.
1. a Dnyeprnek 316 km. hosszu, baloldali mellékfolyója Harkov és Jekaterinoszlav orosz kormányzóságokban; nem hajózható. - 2. Sz., a Volgának 561 km. hosszu baloldali mellékfolyója, az Obscsij-Szirten ered, átfolyik Sz. kormányzóságon és Sz. városánál torkollik. Tavasszal 16 km.-nyi hosszuságban hajózható. - 3. Sz., kormányzóság európai Oroszország DK-i részében Kazan, Ufa, Orenburg, Uralszk, Asztrakán és Szaratov közt, 151,047 km2 területtel, 2.824,500, egy km2-re 18 lak. A Sz. folyó egy É-i és egy D-i részre osztja, amaz túlnyomó részben kövér fekete földből áll; az Ural végső ágai nyulnak belé; emez egészen steppe, kivéve az ÉK-i részt, ahová az Obscsij-Szirt nyulik be. Ny-on 850 km.-nyi hosszuságban a Volga szolgál határául; a Nagy- és Kis-Uszent kivéve, a kormányzóság összes folyói (Cseremsan, Szok, Sz., Irgisz stb.) mind belé ömlenek. A lakosság a nagy, oroszokon kivül mordvinokból, tatárokból, csurcsokból, teptyárokból, német gyarmatosokból stb. áll. A fő foglalkozás a földmívelés, állattenyésztés és a kereskedelem, amely utóbbi Oroszország belső részeinek különösen búzát, lisztet, faggyut, bőröket, dohányt, hamuzsírt stb. szolgáltat. Az évi termés az 1889-93-iki átlagban rozsból 21,4, búzából 2396,1 és zabból 879,1 ezer csetvert. A gyárak (343, 11,5 millió rubel termeléssel) közül a kiválóbbak a szeszégetők, faggyuolvasztók és bőrgyárak. A járások: Bugulma, Buguruszlan, Buszuluk, Nikolajevszk, Novouszenszk, Sz. és Sztavropol. - 4. Sz., az ugyanily nevü kormáynzóság és járás fővárosa és püspöki székhely, a volga és Sz. összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 96,898 lak., faggyuolvasztókkal, bőr-, gép-, gyertya- és szeszgyártással; 2 folyami kikötővel, amelyekben főképen búzát, dohányt és faggyut raknak hajókra. Sz. általában a Volga mentén egyike a legnagyobb kereskedelmi helyeknek; fő rakodója az ilecki sónak és a Khiva, Bokhara meg Taskent felé irányuló forgalomnak. Ismeretesek kumiszgyógyintézetei. Iskolái számosak. 4 orosz újság jelenik meg benne.
(Szemurang), az ugyanily nevü németalföldi residentie (5187 km2 ter., 1.435,017 lak.) székhelye Jáva sziget É-i partján, a Kali Sz. torkolatánál, mocsáros, gyakran elöntött síkságon, vasút mellett, (1893) 72,919 lak., akik közt 3732 európai és 11,282 khinai; Batávia és Szurabaja után Jáván a legélénkebb kereskedéssel; jelentékeny rizs-, kávé-, cukor-, indigó- és bivalybőrkivitellel.
(növ.) a. m. tótbab v. lóbab. L. Bab.
szamártövis, bordon v. gurdon, töviskes lapu, szamárlapu (növ., Onopordon L.), a bogácsféle fészkesek szúrós kórója. Gyökere kétnyári, levele nagy, öblös, nagy fészkének vacokja sertes. 15 faja (hazánkban 2-3) az ó-világ mezein terem. Az O. Acanthium L. (fehér hátu tövis, szőrös bogács) magas ágas, fehér molyhu kóró; levele befutó, hosszas, öblös, ezenfelül tövisesen fogas. Európa és hazánk mezein, útfélen, ház körül gyakori. Gyökerét meg a füvét orvosságnak használták, nedvével a nép ma is rákos fekélyt gyógyít. Fiatal gyökerét, a gyenge szárát meg a virágfészkét néhol ételnek főzik. Később rossz takarmány, de a szamár megeszi. A Sz. a skótok címernövénye.
l. Ív.