Szamokov

bolgár város, l. Szamakov.

Számolás

l. Számvetés.

Számológép

(aritmométer), műszer, melynek célja a számbeli feladatoknak idő- és munkakiméléssel járó mekanikai úton való biztos megoldása. A törekvés számbeli feladatokat mekanikai úton meoldani már a legrégibb időkben feltalálható; a görög, a latin caculos ponere, calculare is erre vallanak; a khinaiak szintén alkalmaztak Sz.-eket. Lord Napier J. 1617. találta fel az u. n. szorzó-léceket (Lamellae Neperianae, bacilli Neperiani, vergettes numératrices); ezek a szorzás és osztás könnyebb végrehajtására szolgáltak. Maga Napier ismerteti: Rhabdologiae sen numerationis per virgulas libri duo (Edinburg 1617), ugyszintén Leupold, Theatrum arithmetico geometricum (Lipcse 1726) c. műveikben. A logaritmusok feltalálásával (1620) a Sz.-ek egy speciális faját, az u. n. számoló-léceket (l. o.) kezdték alkalmazni. Az első tulajdonképeni Sz.-et, mely a mostani modern műszereknek mintegy alapgondolatát foglalja magában, Blaise Pascal szerkesztette 1642., mely azonban a gyakorlat kivánalmainak még nem felelt meg. Pascal után Leibniz (1673), Morland Sámuel (1673), Polenus (1709), Leupold (1727) és Hahn württembergi matematikus a mult század végén foglalkoztak a Sza.-ek tökéletesítésével. Ezek között Leibniz érdemes kiválóan említést; gépe a Pascal gépének tökéletesített alakja, mely után a jelenleg nagy elterjedésnek örvendő Thomas-féle Sz. is készült. Említésre méltó még Babbage angol matematikus által (1821-1823) készített, Angolországnak 425,000 frankjába került Sz.-e, mely a négy elemi művelet végrehajtásán kivül különösen matematikai számtáblázatok készítésére szolgált. V. ö. Babbage, The exposition of 1851 (London 1851). A gép maga a Kings College muzeumban van elhelyezve. A gyakorlatban nem vált be, hanem mintául szolgált Scheutz és fia által (1840-53) készített már sokkal tökéletesebb, u. n. svéd Sz.-ének, mely logaritmikus, nautikus, asztronomiai stb. táblázatoknak nemcsak kiszámítására, de egyúttal stereotip szokszorosítására is alkalmas. Jelenleg az amerikai Smithonian Institut tulajdona. A gyakorlati élet használatára legalkalmasabb, s jelenleg leginkább elterjedt Zhomas Sz.-e, mely igen megbizható és gyors kezelésü, s melyet feltalálója 1820. szabadalmazva, adott át a közhasználatnak. Az elemi műveleteken kivül gyökvonások és hatványozások végzésére is használható. Thomas-féle gépeket készít Hoart A. M. Párisban (150-400 frank) és Burkhardt Artur Glashüttenben (Szászország). A Sz.-ek tökéletesítése körül újabban Selling würzburgi tanár, Brunswiga (orosz, 1892.) s Edmondson (angol, 1872.) érdemelnek különösen említést. Ezekről és számos újabb feltalálókról v. ö. Dingler's Politechn. Journal 260. és 271. köt.: Jordan W., Handbuch d. Vermessungskunde (2. köt., 4. kiad.).

Számoló-léc

kisebb szorzások és osztások, valamint hasonló számműveleteknek körülbelül 1/4 % pontossággal való megoldására szolgáló eszköz. Szerkezetének alapgondolata az, hogy a számjegyekkel való logaritmikus számítást vonalakkal helyettesíti, mely vonalak hossza arányos a megfelelő logaritmusokkal. Először 1624. Gunter E. londoni tanár, utána Winsgate (1627) és Seth Patridge (1657) szerkesztettek ezen eszme alapján Sz.-eket. Jelenlegi alakjában, mely Mannheim francia tüzértiszttól ered, különösen a mérnöki gyakorlat céljaira (tachiméteres Sz.), azonkivül mértékek, súlyok, pénznemek stb. átszámítására igen használhatónak bizonyult. Ugyanezen elv alapján Jomard (1816) számoló korongot, Beyerlen (Stuttgart 1816) számoló kereket, Thacher (amerikai, 1884) számoló hengert készítettek. Ezeket, valamint a Sz.-et illetőleg v. ö. Jordan W., Handbuch der Vermessungskunde (2. köt.); Ott Károly, Der log. Rechenschieber (Prága 1873); Tetmayer Lajos, Theorie und Gebrauch des log. Rechenschiebers (Zürich 1875); Sella Quintino, Théorie et pratique de la regle a calcul (Páris 1863). Ily Sz.-ek gyártásával foglalkoznak különösen Tavernier és Gravet Párisban, Dennert és Pape Altonában.

Számord

Ignác, pedagogiai és egyházi iró, kat. áldozópap, szül. Tapsonyban (Somogy) 1857 aug. 25-én. Középiskoláit és a teologiát Esztergomban végezte. Pappá szentelték 1880 jun. 30. Káplán volt Somorján és Esztergomban. 1890. az esztergomi Szt.-Anna-templom lelkésze, 1892 szept. kisdedóvónőképzőintézeti igazgató. Hét évig titkára volt a kisdedóvó-társulatnak, a Szent-István-társulat tiszteletbeli tagja, több éven át országos aligazgatója a Jézus szt. gyermeksége művének stb. Számos értekezésein, cikkein stb. kivül, melyek a Kisdednevelés, Jó Pásztor, Kath. Tanügy stb. lapokban megjelentek, önálló művei: Az ájtatos és ügyes ministráns fiu (Esztergom 1888, több kiadást ért); Énekfüzér (u. o. 1891); kiváló pályanyertes munkája: Kisdednevelés és módszertan (Budapest 1897, 3 köt.). V. ö. Komlóssy, Az esztergomfőegyházmegyei r. kat. iskolák tört.

Szamorodni bor

Tokaj vidékén készül oly módon, hogy az aszu szemeket nem szedik le a fürtről, de azokat válogatás nélkül összeszedvén, ritka szövetü szákokban kitapossák, s azután a törkölyre visszaöntve, sajtolás előtt 8-24 óráig állani hagyják. A szamorodni nevét a lengyel szamo-rody (magától nőtt) elnevezéstől vette, igen zamatos, erős pecsenyebor, de cukortartalma távol áll az aszuborokétól.

Szamos

a Tisza baloldali mellékfolyója, két egymástól távol eredő folyónak, u. m. a Nagy- és Kis-Sz.-nak Dés mellett való egyesüléséből ered. A Nagy-Sz. Beszterce-Naszód vármegye ÉK-i sarkában, a Rodnai-hegységben, közvetlenül az Ünökő (2280 m.), Lopacsna és Vurvu-Omului hegyek tövében, több hegyi patak összefolyásából ered; az egyesült patak Új-Radna mellett veszi fel a Nagy-Sz. nevét s Ó-Radna érintésével DNy-nak, Földrától kezdve Szálváig Ny-nak folyik, ahonnan ismét DNy. felé kanyarodik. Szolnok-Doboka vármegyébe lépvén át, a tetemesen megtágult folyóvölgy ismét Ny-i irányt vesz fel. Dés mellett veszi fel a Nagy-Sz. a Kis-Sz.-t; ez a Biharhegység belsejében két ágból fakad; a nagyobbik a Meleg-Sz. (vagy Hév-Sz.), Bihar vármegye K-i szélén ered s keskeny regényes völgyben K. felé hömpölyög; a kisebb Hideg-Sz., Kolozs vármegye D-i szélén a gyalui havasokban ered s festői völgyben ÉK. felé sietvén, Hideg-Szamos község mellett a Meleg-Sz.-sal egyesül. Az egyesült Kis-Sz. Gyalutól kezdve tágabb völgyben folytatja K-i útját; Kolozsvár érintésével Apahidánál É-ra fordul, Bonchidán alul Szolnok-Doboka vármegye földjén lép át és Szamos-Újvár érintésével Dés mellett a Nagy-Sz. medrébe ömlik. Az egyesült Sz. innen ÉNy-i irányban, kanyargós folyással siet tovább; Nagy-Ilondán alul DNy-ra kanyarodik s Szurduk és Zsibó közt hatalmas kanyarulattal (áttörve az Ilosvai-hegység és a Meszes hegyvonulatát) É-ra fordul, mindinkább tárguló völgyben Szatmár vármegyébe lép át, ahol körülfolyva a Bükk-hegységet, Szinér-Váralja közelében az Alföldre ér, melyet ÉNy-i irányban hasítván, Olcsvánál (Vásáros-Námény közelében) a Tiszába ömlik.

A Sz. két forrásvize közül a Nagy-Sz. mintegy 120, a Kis-Sz. (a Meleg-Sz. forrásaitól számítva) mintegy 150 km. hosszu; az egyesült Sz. hossza 350 km., ugy hogy a Sz. egész hossza mintegy 500 km.; forrásának torkolatától való egyenes távolsága ellenben csak 123 km. A Sz. gőzösökkel nem hajózható és csak Szatmár-Németitől torkolatáig (99 km.) járható tutajok által. Vizkörnyéke 21,869 km2. Egész esése a Meleg-Sz. forrásától szmítva 1258 m. Mellékvizei közül a következők említhetők: a Nagy-Sz. jobb felől a Szálvát (Szálva mellett) és Ilosvát (Csicsó-Keresztúr mellett), bal felől az Ilvát (Kis-Ilva mellett) és a Besztercével egyesült Sajót (Betlen mellett), a Kis-Sz. balfelől a Nádas (Kolozsvár mellett), Borsa (Válaszkút mellett) és Lóna patakot (Kendi-Lónán alul), jobb felől a Gyéres patakot (Bonchidánál) veszi fel; az egyesült Sz. mellékvizei jobb felől a Lápos (l. o.), mely Aranyosmező mellett ömlik beléje, bal felől az Almás (Őrmező mellett), Egregy (Zsibó mellett), Szilágy patak (Szélszeg mellett és Kraszna (l. o.) Olcsva mellett, közvetlenül a Tiszába való torkollása előtt. A Sz.-nak 1896 aug. 30. Cégénytől Matolcs alsó végéig terjedő 23,5 km. hosszu szakasza holt mederré tétetett az e helyett fél millió forintot meghaladó költséggel, másfél évi szorgalmas munkával s egy millió köbmétert meghaladó földkiemeléssel, állami költségen létesített 7640 m. hosszu egyenes ásott meder megnyitása által.

Szamos-

összetételü magyar helyneveket l. a főszó alatt.

Számos

nagyközség Torontál vármegye alibunári j.-ban, (1891) 2713 szerb lak., postával és postatakarékpénztárral.

Szamosfalva

kisközség Kolozs vármegye kolozsvári j.-ban, (1891) 1329 oláh és magyar lak.


Kezdőlap

˙