(Zamosc), az ugyanily nevü járás székhelye Lublin orosz-lengyel kormányzóságban, a Topolnica mellett, (1892) 10,934 lak., nagy butorgyárral, malommal és szénégetéssel, régi templommal.
István, nyelv- és történettudós, szül. Kun-Szent-Miklóson 1867 jul. 5., megh. Budapesten 1895 nov. 21. Gimnáziumi tanulmányait Makón, Temesváron és Hódmezővásárhelyen, jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az országos levéltárnál, majd a nemzeti muzeumnál vállalt állást. Már mint egyetemi hallgató figyelemre méltó cikkeket és értekezéseket irt a Filologiai Közlönybe és a Budapesti Szemlébe. Majd a Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten (Budapest 1891) c. művével keltett feltünést. Kevéssel ezután a Régi magyar utazások (Nagy-Becskerek 1892) címü munkája látott napvilágot, melyhez Vámbéry Ármin irta az előszót. Később teljes odaadással és buzgósággal a nyelvtudománynak élt. Igen sok európai nyelvben járatos volt. A tudományos vezető körök az Árpádkori latin okiratokban előforduló magyar szókincs összegyüjtésére buzdították. Sz. fáradhatatlan szorgalommal látott nagy feladatának megoldásához. Buvárkodás és adatgyüjtés céljából beutazta Oroszország, Németország, Ausztria és Magyarország mindazon levéltárait és könyvtárait, melyekben nagyszabásu munkájához adatokat vélt föltalálhatni. Közzé tette a Schlägli szójegyzéket (l. o.). Kevéssel halála előtt adta ki a Tihanyi apátság alapító levele, mint a magyar nyelv legrégibb emléke c. művét, mely mutatvány volt megirandó művéből. Az akadémia 1895. nyelvtudományi bizottsága tagjává választotta. Tagja volt még az orosz császári földrajzi társaságnak is. Néhány héttel esküvője előtt önkezével vetett véget életének. Hagyatékát a magyar tudományos akadémia szerezte meg és Zolnai Gyulával adatja ki.
most Szamatraki, sziget az Egei-tengerben, 7,5 mérföldnyire a trák tengerparttól, szemben a Hebrosz torkolatával. Sz. nevezetessége az istentisztelet terén keresendő. A földalatti istenségek misztériumai, melyek az eleuziszi misztériumokkal jóformán egyenrangu nevezetességre emelkedtek, mondhatni világhirüek voltak, fejedelmek (Makedoniai Fülöp és Olympias) is beavatatták magukat, mások pedig (p. Arsinoe, I. Ptolemaios leánya) külön templomokat alapítottak a szigeten. Az Arsinoeról elnevezett kerek márványtemplomot, nemkülönben a Sz.-i istenségek dór ízlésü márványtemplomát, bennük számos kiváló értékü műemlékkel (Sz.-i Nike-szobor, l. Görög szobrászat, I. mell. 20. ábra) sikerült a régészetnek feltárnia és az oroszlánrész az osztrák kutatókat illeti. V. ö. Conze, Hauser és Neumann, Archaeologische Untersuchungen (Bécs 1875); továbbá: Conze, Hauser és Benndorf, Neue archaeologische Untersuchungen auf S. (u. o. 1880); Geymüller, Samothrace (Páris 1882); Rubensohn, Die Mysterienheiligtümer von Eleusis u. S. (Berlin 1892).
(orosz) a. m. «magától főző»; rézből készült, fa-szénnel fűthető kazán, melyben az oroszok a teához való vizet forralják.
Kommagene szír tartomány egykori fővárosa az Eufrát Ny-i partján. Mai neve Szamzat. Itt született Lukianos görög iró és Szamozatai Pál (l. o.).
l. Lapszámozó gép.
(orosz) a. m. «magát meghivó kinevező», bitorló, trónbitorló. Ilyen trónkövetelők számosan léptek fel Oroszországban a XVII-XVIII. sz.-ban. Legnevezetesebbek voltak az u. n. ál-Demeterek, l. Demeter (5).
Bármely egész számot egy bizonyos egész szám, az alapszám, hatványai szerint rendezett alakban állíthatunk elő az alapszámnál kisebb pozitiv egész, v. 0 együtthatókkal. Legyen a számrendszer alapja p. 8 és az előállítandó szám 793. Megkeressük 8-nak azon legmagasabb hatványát, mely 793-nál kisebb. Ez 83=512; tehát 793=83+261.-281=4.82+25; 25=2.8+1; tehát 793=1.83+4.82+3.81+1. A 793-at előállítottuk 8-as számrendszerben. 8 e számrendszer alapja, 1, 8, 64, 512 e rendszer fokszámai és példánknál 1, 4, 3, 1 az előállított szám számjegyei. Nemcsak az egész számokat, hanem a törteket is előállíthatjuk - még pedig tetszés szerinti pontos megközelítéssel - bármely számrendszerben. Egy példa ezt is felvilágosítja. 3/5 elő állíttható a 8-as számrendszerben, akkor meghatározzuk, 3/5 -ben hányszor van meg az 1/8. Megvan 4-szer és még marad belőle 1/10; tehát 3/5=4/8+1/10 most meghatározzuk, hányszor van meg 1/10 -ben az 1/8 négyzete az 1/64? Megvan benne 6-szor és még marad 1/160; tehát 1/10=6/64+1/160 és ha ezt az eljárást folytatlyuk akkor azt találjuk, hogy:
A jobboldalon álló alak tehát:[ÁBRA] részre pontosan adja meg a 3/5-t.
A Sz. fejlődését maga a számlálás és még inkább a számolási műveletek tették szükségessé. Amely nép nem jutott el a Sz.-hez, az megszámlálni csak igen kis mennyiséget tudott és számolási műveleteket nem végezhetett. Igy p. a busmánok, a dammarák és egyéb primitiv törzsek ma sem tudnak számlálni néhány első számnál tovább. A Sz. kifejlődésének elősegítője volt az emberi test szerkezete. A legtöbb nép a kezén, v. a kezén és lábán számlált. Innen magyarázható, hogy alig van arra eset, hogy más Sz. fejlődött volna, mint ötös, tizes és huszas. A Murray alsó vidékén lakó népeknél 5 = ryup murnangin = egy kéz, és 10 = politi murnangin = 2 kéz. Az amerikai sarknépeknél, az eszkimóknál 6 = achfinegatausak=a másik kéz egye s. i. t. Ugyanigy számlál több néger törzs is. Igy p. a bullom nyelvben 1 = bul, 5 = men és 6 = men-bul. Több népnél 5 neve ugyanaz, mint a kézé. Igy p. az ázsiai ainuknál ca = kéz és can, mely kezem egyúttal: 5. Ezeknél a népeknél és mindazoknál, amelyek ötös Sz.-hez jutottak el fejlődésükben, az 5-nél nagyobb számok neveit az 5-tel való összetétellel fejezték ki; de sehol sem akadunk teljesen következetes ötös Sz. nyomára; olyanéra, amelyben 25-nek, 125-nek s. i. t. külön neve lenne, melyből a nagyobb számokét összeraknák. A legtöbb nép nem állapodott meg 5-nél, hanem két kézen számlált 10-ig. Ezeknél a 10-es Sz. fejlődött ki, a 10 többeseit a 10 nevétől alkották meg. A magyar husz, harminc szókban is sz, illetőleg c a tiz változása. Már Révai bizonyította, utána nyelvészeink majdnem kivétel nélkül, hogy husz a két tiz alakulása, harminc, mely Budenz szerint előbb harmonc volt, a három tizből keletkezett. A negyven, ötven stb. szókban előforduló ven a finn kymmene = 10 alapján szintén 10-zel hozzák nyelvészeink kapcsolatba. Voltak népek, melyek nem állapodtak meg a két kéz ujjain való számlálásnál, hanem tovább számláltak a lábak ujjain és külön nevet adtak a 20-ig terjedő számoknak. Ezeknél 20-as Sz. (vigesimalis rendszer) fejlődött ki. Bámulatos teljességgel fejlődött ki a 20-as Sz. a mexikói aztékeknél, akik külön nevet adtak 20-nak, 202 = 400 és 203 = 8000-nek. Még teljesebb volt a yucatani maja indus törzs számlálása, mely 20-ig a számokat 5-ös és 10-es rendszerben alkotta meg, de 20-on túl már igy számlált: 30=1×20+10, 31=1×20+11,32=1×20+12, 40=2×20+13 s. i. t. Igy haladt a rendszerük 399-ig. 400-ra, azaz 202-re külön nevük volt, éppen igy 203 = 8000-re, sőt 204 = 160,000-re is. Néhány indogermán törzsnek, köztük a keltáknak is, 20-as rendszerük volt s a kelta basbreton nyelvből a 10-es rendszerü franciába is beférkőzött és 60-tól kezdve a régi elnvezést kiszorította. Igy: 70 nem 7-szer 10 által van kifejezve, hanem 60+11 (soixante-onze), 80 = quatre-vingt, 120 = six vingsts, 140 = sept vingts, 160 = huit vingts is használatosak. A Sz. lehetővé tette a számok rendszeres kimondását és az indiai arabs számirással azok felirását. Már az indusok rendkivül nagy számokat tudtak kimondani. 17 fokszámnak volt külön neve, tehát ki tudták mondan a 1017-nél kisebb számokat. Ők a felségest a nagy számokban látták. 24,000 billio istenük volt és Buddhának 600,000 fia volt. Más népek nem jutottak ennyire. Aránylag elég művelt népeknél is meglehetős kis szám volt a határozatlanság jele. Igy p. a mi nyelvünkben is, melynek kis számai bámulatosan megegyeznek a rokon nyevekével, 1000 neve persa eredetü, tehát az ős magyar nyelvben 1000 valószinüleg nem volt meg. A milliót még Riese Ádám sem használta, hanem helyette ezer ezeret mondott. A mi legrégibb aritmetikáinkban a millió tömény ezer, vagyis sok ezer. Nyelvészeink közül Hunfalvy Pál azt fejtegette, hogy a magyarnak 7-es Sz.-e volt; de ha igaz is, hogy a 8-at és 9-et a 7 nevével képezték, de semmi esetre sem volt számtani értelemben vett hetes Sz.-ünk.
bizonyos számoknak oly elrendezése, melyben megkülönböztethető egy első tag, egy reá következő második tag, az ezt követő harmadik tag stb. Ellenben nem Sz. az oly elrendezés, melyben bármelyik két tag között még más tagok is vannak. P. 1, 1/2, 1/3, 1/4... Sz., ellenben az összes egész és törtszámok nagyságuk szeirnt rendezve nem adnak Sz.-ot. - Szabályos Sz., l. Határérték.
l. Sorsjáték.