l. Olaj.
(arab eredetü török) a. m. pénzváltó, bankár. A török városok mindegyikében látni olyan kis bódékat, melyekben különböző pénznemek vannak egymásra halmozva. Ezek részint pénzváltás céljából vannak berendezve, részint pedig hol kisebb, hol nagyobb pénzműveletek lebonyolítására. Idegen pénznemeket török pénzekre váltanak és nagyobb pénznemeket, az ázsió levonásával, apróra cserélnek. Legnagyobbrészt az örmények foglalkoznak e jövedelmező mesterséggel.
(a persa szerapaj szótól), az orosz nők hosszu, ujjatlan nemzeti ruhája, amelyet elül egész hosszuságában gombokkal kapcsolnak be. A vörös Sz. címü orosz népdalban is ez a Sz. van megörökítve.
l. Sarajevo.
(Zarajszk), az ugyanily nevü járás székhelye Rjazan orosz kormányzóságban, vasút mellett, (1891) 6169 lak., bőr- és szeszgyártással.
város Nupe (l. o.) néger országban, a középső Niger jobb partjától 40 km.-nyire, Rabba és Ilorin közt, termékeny vidéken, mintegy 40,000 lak. Sz. az angol Royal niger Company hatalmi körébe esik.
négertörzs, l. Mandingo.
Izidor, lengyel történetiró, szül. Kozarában (Galicia) 1829 febr. 16. Lembergben végezte tanulmányait, gimnáziumi tanár lett, 1876-ban pedig a földrajz magán tanára a krakói egyetemen. Jelenleg az osztrák történet rendes tanára a lembergi egyetemen. Több munkája hazai történetünket is érdekli, u. m.: A érgi Halics története (1860); A halicisi és vladimiri rutének története (Lemberg 1863); A történetileg nevezetes orosz-magyar átkelések a Kárpátokon (u. o. 1869); Blicke in die Gesch. der Karpatvölker im Alterthum (u. o. 1871); Die Hypatios-Chronik (u. o. 1872).
az ugyanily nevü járás székhelye Pensza orosz kormányzóságban, az Inszara és Szaranka összefolyásánál, (1891) 13,724 lak., bőrgyártással, élénk gabona-, kender- és faggyukereskedéssel.
az ugyanily nevü járás székhelye Vjatka orosz kormányzóságban, a Kama mellett, (1891) 15,853 lak., bőrcserzéssel, folyami kikötővel, amelyben különösen gabonát raknak hajókra.