Száraz-Tömös

l. Tömösi szoros.

Szárazvám

(Müllendorf), kisközség Sopron vármegye kismartoni j.-ban, a Lajta-hegység tövében, (1891) 1043 német lak., nagy lajtamészkőbányával és mészégetővel; van vasútja, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára.

Száraz villám

l. Zivatar.

Szárazvölgy

e néven nevezik Gömör és Kishont vármegyének délkeleti szögletét, melyet egyfelől a Sajó határol Pelsőctől Putnokig, másfelől meg Borsod és Abaúj-Torna vármegyék. Nagyobb folyóvizben szűkölködik (innen neve), csak kisebb patakok futnak rajta keresztül. Hajdan Zuhaföldnek (terra Zuha) nevezték.

Szarcina

kockaszerü baktériumképlet, l. Baktérium.

Szárcsa

1. (Német-), kisközség Torontál vármegye módosi j.-ban, (1891) 1222 német lak., takarékpénztárral. Van vasútja, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. - 2. Román-Sz., kisközség u. o., 1329 oláh és német lakossal, vasúttal.

Szárcsa

(állat, Fulica atra L.), a gázlók rendjébe, a viztyókfélék családjába tartozó madárfaj. Palafekete szinü, szárnyain vékony fehér sáv húzódik, csőre és homloktarjagja fehér, lábai szürkés-zöldek, sarkai vöröses-sárgák. Lába rövid, négyujju, az ujjak karélyos szegélyüek, azaz minden percén egy-egy bőrkarély van, mellyel kitünően úszik. Hossza 47, szárnyh. 23, farkh. 8 cm. Hazája Közép- és Dél-Európa, továbbá Ázsia nyugati része. Magyarországban tavasztól őszig nagyon közönséges vándormadár. Nádasokban, tavakon tartózkodik, ahol költ is és vizi növényekkel, nemkülönben apróbb vizi állatokkal táplálkozik.

Szárcsagyökér

(növ.), l. Smilax.

Szárcsaszáju

az az állat, melynek ajkán v. fényszáján kesely folt van.

Szard

(ásv.), l. Karneol.


Kezdőlap

˙